OCR
Bankválság és bankkonszolidáció e 217 1931. július 30-án a Hitelbank a napilapokban közzétette féléves mérlegét, amelynek alapvető célja a bank közeli csődjéről terjengő híresztelések cáfolata, a lakosság megnyugtatása volt." A közzétett adatok szerint a bank ekkor 2,15 millió pengő nyereséget mutatott, szemben az előző évi 3,47 pengővel szemben. A Hitelbank közleménye szerint , az üzleteredményt kedvezőtlenül befolyásolta a bank tulajdonában levő értékpapírok osztalékhozamának csökkenése és a kamatszámla kisebb hozama. Kedvezőtlen hatással volt az üzleteredmenyre tovabba az aruosztälyoknak, különösen a gabonaosztalynak a tavalyinal lenyegesen kisebb hozama is. Viszont azon intezkedesek, melyeket az igazgatösag az altalanos költsegek apasztasa celjaböl tett, nagyobb mertekben csak az ev masodik feletöl fog mutatkozni.” A szokatlanul hosszú beszámoló a félévi eredményekről említést tett az s ismert bécsi és berlini eseményekről" is. , A félévi mérleg ezen adatai önként értetődőleg visszatükrözik az országosan és nemzetközileg érvényesülő gazdasági és pénzügyi válságnak hatásait, amelyek különösen a félév utolsó két hónapjában jelentkeztek. E válság az ismert bécsi és berlini események folytán Magyarországon is nagyobb méreteket öltött, és természetszerűleg az intézetnél is éreztette kihatásait." A közlemény csak távoli utalást tett az állam és az állami vállalatok számára nyújtott nagy összegű hitelekre, valamint a betétek kivonására. 1931. május 12-től július 28-ig a bank 5,05 millió dollár (közel 29 millió pengő) értékben fizetett vissza külföldi hiteleket. A mérleg alapján a folyószámla- és takarékbetét-állomány együttes összege 1930. december 31. és 1931. június 30. között 39 millió pengővel csökkent, , ami nagyrészben sajnálatos következménye annak a bécsi események folytán elterjedt tévhitnek, mintha ezek az események az intézetet pénzügyileg közelebbről érinthették volna, holott a bank évek hosszú sora óta — a normális keretekben mozgó bankári összeköttetéstől eltekintve — sem hitelezői, sem adósi kapcsolatban ezen piaccal nem áll és a bécsi piac eseményei vagyoni érdekeit egyébként sem érintették. [...) Az igazgatóság mindaddig, míg a félévi mérleg pontos számadatai nem állottak rendelkezésére, nem látta célravezetőnek, hogy a fentebb említett téves híresztelésekkel szembeszálljon, mert ez csak általánosságokban tartott cáfolatok alakjában történhetett volna. A félévi mérleg számadatai viszont az igazgatóság meggyőződése szerint önmagukban kétségtelen bizonyítékot 5 1931. július elején a brit lapok (a Manchester Guardian és a Financial News július 3-án megjelent írásai) arról írtak, hogy a magyar pénzügyek és egy meghatározó magyar pénzintézet helyzete megrendült. A Magyar Távirati Iroda július 9-én megjelent hivatalos cáfolata azonban nem volt elegendő a hangulat megnyugtatására, a betétkivonás és a kölcsönök visszahívásának megállítására. Botos 1999: 116-117.; Ferber 1984: 2.; Tallös 1991a: 223-231., 240-243.