Oldal 202 [202]
200 s A nagy háborútól a nagy válságig
helyzete kritikus volt." A nemzetközi pénzügyi szervezetek radikális pénz¬
intézeti reformot, a gyengélkedő bankok fúzióját sürgették a segítség fejében.
Bár számos tervezet készült a 30-as években, végül mindegyik meghiúsult a
bankok közötti rivalizálás, a vezetők közötti személyes ellentétek vagy éppen
a túlzott koncentrációtól való félelmek következtében."
1938 nyarán, hét évvel a pénzügyi válság kitörése után került sor a MÁH
helyzetének végleges rendezésére. Addig a bank a saját erejéből próbált javí¬
tani anyagi helyzetén. Az adminisztráció átszervezésével, a költségek lefara¬
gásával jelentős megtakarításokat ért el. Sikerült csökkentenie a jegybankkal
szemben fennálló tartozásait, növekedni kezdett a betétállomány, és kisebb
lett a bank és az iparvállalatok rövid lejáratú adósságállománya, részben a
törlesztések, részben pedig a külföldi valuták időközbeni leértékelésének kö¬
vetkeztében." A sokat emlegetett bankkonszolidáció ugyan jócskán megkés¬
ve, de végül révbe ért, bár az eredeti elképzelések távolról sem valósultak
meg. A bankrendszer racionalizálása, működésének hatékonyabbá, olcsób¬
bá tétele helyett végül két megroggyant pénzintézetet egyesítettek jelentős
kormányzati és jegybanki források feláldozásával. 1938 márciusában a Hitel¬
bank egyesült a nála jóval kisebb, igen rossz pénzügyi helyzetű Magyar Ál¬
talános Takarékpénztárral. A fúzióra a takarékpénztár nehézségei miatt volt
szükség, a Hitelbank a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ elnökének
kérésére egyezett bele a tranzakcióba."
A kormány, bár sokáig a pénzintézetektől, illetve a külföldi befektetőktől
várta a szükséges források előteremtését, végül maga kellett, hogy mentőövet
dobjon a Hitelbanknak. A talpra állítás igen költségesnek bizonyult, össze¬
sen 92,5 millió pengőt kapott a MÁH az államháztartástól és a Pénzintézeti
Központtól. A Magyar Nemzeti Bank 4 millió pengőt adott." A helyzet ren¬
dezését az 1938. július 14-én elfogadott új jegybanktörvény tette lehetővé, a
jogszabály alapján a Magyar Nemzeti Bank 100 millió pengő hosszú lejáratú
hitelt nyújtott a kormánynak az államháztartás korábbi, elsősorban pénzin¬
tézetekkel szemben fennálló tartozásainak rendezésére." Annak érdekében,
86
BECA OV 33/7 1931. augusztus 17.
"7 A tervezetekről lásd: Pogány 2007.
5 BECA OV 33/11 Berlini beszélgetés Popovics Sándorral, 1932. október 1-2.; BECA OV 33/17 Points
from a Conversation in Vienna with Dr. Imrédy on Sunday, 4" November 1935.
"5 BECA OV 33/20 Memorandum, Amalgamation between the Hungarian General Creditbank and
the Hungarian General Savingsbank, 1938. marcius 8.
9. MNLOLZ 51 23. csomó, 261. tétel. A Magyar Általános Hitelbank levele a Pénzintézeti Központhoz,
1938. május 3. A Magyar Általános Takarékpénztár beolvasztásának végrehajtásával kapcsolatosan
létrejött megállapodás; BECA OV33/20 C. F. Cobbold feljegyzése, Hungary, 1938. március 8.; Tallós
1995: 248-252., 256., 287-289.
9 1938. évi XXV. törvénycikk a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szölö 1924:V. tör¬
vénycikk módosításáról és kiegészítéséről és az ezzel összefüggő egyes pénzügyi intézkedésekről.