Oldal 200 [200]
198 s A nagy háborútól a nagy válságig
érdekkörébe tartozó vállalatoknak közel 160 millió pengő értékben nyújtott
hiteleket, vállalt kezességeket, ezek a követelései azonban behajthatatlannak
bizonyultak a mély gazdasági recesszió következtében." A fizetésképtelen,
súlyosan eladósodott államháztartás és a krónikus veszteségekkel küszködő
vállalati adósok, mint a budapesti nagymalmok és gépgyárak, még évekig
nem tudták rendezni tartozásaikat.
1931 nyarán többszörös pénzügyi válság robbant ki Magyarországon,
amely nemcsak bankválságot, hanem fiskális, valuta- és külső adósságvál¬
ságot is jelentett. A nehéz helyzetben a Magyar Nemzeti Bank a jegyban¬
kok bankjától, a Nemzetközi Fizetések Bankjától (BIS) kért segítséget, amely
nemzetközi végső hitelezőként igyekezett a "30-as években a válság megfé¬
kezésében számos országban közreműködni." René Charron, az 1930-ban
megalakult bázeli intézmény képviselője június 30-án érkezett Budapestre,
és 10 millió dollár rövid lejáratú kölcsönt ajánlott a hárompontos terve el¬
fogadása esetén. A bankválság megoldására azt javasolta, hogy a pesti nagy¬
bankok a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetésével alakítsanak bank¬
szindikátust, és adjanak össze pénzt a Hitelbank megmentésére. Azonban
sem a kormány, sem Weiss Fülöp, a Kereskedelmi Bank elnöke nem támo¬
gatta a bázeli tervet."
A nemzetközi segítség elmaradása után a kormány sem maradhatott tét¬
len. Július közepén életbe léptetett válságkezelő intézkedéseit elsősorban a
súlyos pénzpiaci krízis motiválta. Július 13-án háromnapos bankzárlatot
rendelt el a pánik megakadályozása végett. Július 17-én, a zárlat feloldásakor
bevezetett kötött devizagazdálkodásnak is egyik legfontosabb célja a súlyo¬
san eladósodott pénzintézetek védelme, , a belső hitelügyi szervezet épségé¬
nek lehető megóvása" volt." A július 16-ára összehívott minisztertanács a
Hitelbank helyzetével is foglalkozott, Bud János kereskedelemügyi és köz¬
gazdasági miniszter kijelentette: , nem hagyhatjuk elveszni a Hitelbankot".?
A kormány úgy döntött, hogy hitelpolitikai okokból nem engedhető meg a
bank összeomlása, mivel az ,másokat is magával rántana". 1931. július 20¬
án a Hitelbank vezetőivel tartott megbeszélésen a kincstár 30 millió pengős
kölcsönt ígért a banknak, valamint megállapodtak arról, hogy a kormány
OL K 269 347. csomó, 370. tétel. AT-OeStA/AdR AAng OVB 1Rep Budapest, Kt. 1. Calice követ le¬
vele, ZI. 30/Pol. 1931. július 15.
78 MNL OL Z5133. csomé, 470. tétel. A Magyar Általános Hitelbank jelenlegi helyzete. Az intézet 1931.
október 31-i mérlege.
79 Toniolo 2005.
50 A másik két pont: rendkívüli intézkedések a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében, vala¬
mint restriktív jegybanki politika, BECA OV 33/6 Bizalmas telefonbeszélgetés Popovics Sándorral,
Weiss Fülöppel és René Charronnal, 1931. július 2., Ferber 1988: 96.; Márkus 1968: 98.
" A Magyar Nemzeti Bank Közgyűlésének VIII. rendes évi ülése. 1932. február 1. XXII.
®» Idezi: Markus 1968: 87.