Oldal 200 [200]
OCR
198 s A nagy háborútól a nagy válságig érdekkörébe tartozó vállalatoknak közel 160 millió pengő értékben nyújtott hiteleket, vállalt kezességeket, ezek a követelései azonban behajthatatlannak bizonyultak a mély gazdasági recesszió következtében." A fizetésképtelen, súlyosan eladósodott államháztartás és a krónikus veszteségekkel küszködő vállalati adósok, mint a budapesti nagymalmok és gépgyárak, még évekig nem tudták rendezni tartozásaikat. 1931 nyarán többszörös pénzügyi válság robbant ki Magyarországon, amely nemcsak bankválságot, hanem fiskális, valuta- és külső adósságválságot is jelentett. A nehéz helyzetben a Magyar Nemzeti Bank a jegybankok bankjától, a Nemzetközi Fizetések Bankjától (BIS) kért segítséget, amely nemzetközi végső hitelezőként igyekezett a "30-as években a válság megfékezésében számos országban közreműködni." René Charron, az 1930-ban megalakult bázeli intézmény képviselője június 30-án érkezett Budapestre, és 10 millió dollár rövid lejáratú kölcsönt ajánlott a hárompontos terve elfogadása esetén. A bankválság megoldására azt javasolta, hogy a pesti nagybankok a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetésével alakítsanak bankszindikátust, és adjanak össze pénzt a Hitelbank megmentésére. Azonban sem a kormány, sem Weiss Fülöp, a Kereskedelmi Bank elnöke nem támogatta a bázeli tervet." A nemzetközi segítség elmaradása után a kormány sem maradhatott tétlen. Július közepén életbe léptetett válságkezelő intézkedéseit elsősorban a súlyos pénzpiaci krízis motiválta. Július 13-án háromnapos bankzárlatot rendelt el a pánik megakadályozása végett. Július 17-én, a zárlat feloldásakor bevezetett kötött devizagazdálkodásnak is egyik legfontosabb célja a súlyosan eladósodott pénzintézetek védelme, , a belső hitelügyi szervezet épségének lehető megóvása" volt." A július 16-ára összehívott minisztertanács a Hitelbank helyzetével is foglalkozott, Bud János kereskedelemügyi és közgazdasági miniszter kijelentette: , nem hagyhatjuk elveszni a Hitelbankot".? A kormány úgy döntött, hogy hitelpolitikai okokból nem engedhető meg a bank összeomlása, mivel az ,másokat is magával rántana". 1931. július 20án a Hitelbank vezetőivel tartott megbeszélésen a kincstár 30 millió pengős kölcsönt ígért a banknak, valamint megállapodtak arról, hogy a kormány OL K 269 347. csomó, 370. tétel. AT-OeStA/AdR AAng OVB 1Rep Budapest, Kt. 1. Calice követ levele, ZI. 30/Pol. 1931. július 15. 78 MNL OL Z5133. csomé, 470. tétel. A Magyar Általános Hitelbank jelenlegi helyzete. Az intézet 1931. október 31-i mérlege. 79 Toniolo 2005. 50 A másik két pont: rendkívüli intézkedések a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében, valamint restriktív jegybanki politika, BECA OV 33/6 Bizalmas telefonbeszélgetés Popovics Sándorral, Weiss Fülöppel és René Charronnal, 1931. július 2., Ferber 1988: 96.; Márkus 1968: 98. " A Magyar Nemzeti Bank Közgyűlésének VIII. rendes évi ülése. 1932. február 1. XXII. ®» Idezi: Markus 1968: 87.
