Oldal 83 [83]
Állami pénzpolitika Magyarországon + 81
Magyarországon jogi alapot a jegybank alapszabályának felfüggesztéséhez
is, amelyre 1914. augusztus 17-én került sor." Az intézkedés következtében
érvényüket vesztették mindazok a rendelkezések, amelyek korábban garan¬
tálták a jegybank államtól való függetlenségét, és egyben korlátot állítottak
az inflációs pénzteremtésnek. Megszűnt az a tilalom is, melynek értelmé¬
ben az Osztrák-Magyar Bank nem nyújthatott a kormányoknak hiteleket.
A bank pénzteremtésének semmilyen adminisztratív korlátja nem maradt,
ugyanis megszüntették a kötelező fedezeti arányt (a bank által kibocsátott
bankjegyeknek korábban 4096-os aranyfedezettel kellett rendelkezniük), a
bankjegyadót, és nem volt többé az sem a bank kötelessége, hogy őrködjön
a korona értékállandósága fölött.
A háború folyamán az Osztrák-Magyar Bank jelentős arányban nyújtott
a hadviselő kormányoknak hiteleket. Az első háborús évben eseti megállapo¬
dások szerint, 1915 nyarától pedig egy előre meghatározott konstrukció alap¬
ján rendszeresen hitelezett. A megállapodás értelmében az Osztrák-Magyar
Bank minden alkalommal 1,5-1,5 milliárd korona összegű hitelt nyújtott,
amelyen az osztrák és a magyar kormányok a kvóta? arányában osztozkod¬
tak. A kvótaarányos magyar részesedés 546 millió korona, az osztrák rész
954 millió korona volt. Ezeknek a kölcsönöknek az esetében már a vissza¬
fizetésről sem állapodtak meg a szerződő felek. A kérdést csak a békekötést
követő fél évben kívánták rendezni. Az 1,5 milliárdos jegybanki kölcsönt
1915-ben még csak egyszer, 1916-ban négy alkalommal, az utolsó háborús
évben már 11 ízben vette igénybe a két kormány. A kölcsönök kamata irre¬
álisan alacsony volt. Miközben a korona értéke havonta 2-390-kal csökkent,
a költségvetésnek nyújtott jegybanki kölcsönök éves kamatozását mindössze
évi 1906-ban határozták meg. Hamarosan kiderült azonban, hogy a háborús
kiadások alatt roskadozó költségvetések még ezt az alacsony kamatot sem
tudják kifizetni, ezért ekkor évi 0,590-ra csökkentették. 1917 végén pedig az
összes többi, korábban felvett államadósság kamatlábát is 0,596-ban határoz¬
ták meg. Az 1915 júliusában létrehozott kölcsönforma volt az alapja az Oszt¬
rák-Magyar Banktól a háború alatt felvett 6sszes késébbi allamhitelnek is.”°
Az Osztrák-Magyar Bank gyakorlatilag korlátlan összegben nyújtott
a hadviselő kormányoknak hiteleket, és ezzel maga vált az inflációs folya¬
mat egyik legfontosabb gerjesztőjévé. A háború előtt a pénztömeg nagyságát
alapvetően a kereskedelmi alapon nyújtott váltóhitelek határozták meg, ami¬
4 Pogäny 1993a: 348-350. OENB BHA [/4/b A Főtanács 609. ülésének jegyzőkönyve, 1914. július 31.;
A Főtanács 610. ülésének jegyzőkönyve, 1914. augusztus 1.
5 Az Osztrák-Magyar Monarchia közös kiadásaihoz való hozzájárulás aránya: 1914-ben 63,6-36,4%
arányban osztotta meg egymás között a két birodalomfél a közös kiadások fedezését.
2 Teleszky 1927: 250.; Popovics 1926: 61-63.; OENB BHA 1/4/b A F6tanäcs 624. ülésének jegyzőkönyve,
1915. július 15.