Page 67 [67]
Ikerválság vagy többszörös pénzügyi válság? e 65
nyult." Sem Bécsben, sem Budapesten nem tudta a jegybank kamatpolitikai
eszközökkel mérsékelni a hiteligényt, mivel a bajba került, szorongatott hely¬
zetben levő pénzintézetek utolsó menedéke a jegybank volt.
A megszorító politika részeként drasztikusan csökkent a bankjegyfor¬
galom Magyarországon, 1932-ben érte el a mélypontját, ekkor az 1928. évi
csúcsérték 68,890-ára süllyedt." A pénzkínálat (M1) szintén folyamatosan
zsugorodott 1928 végétől 1934-ig, amikor az 1928. évi maximum 78,4%-an
állt (4. grafikon). A válság időszakában tehát jelentősen csökkent a pénzfor¬
galom nagysága, ez alól kivétel volt 1931 júliusa, amikor kimagasló növeke¬
dést jeleztek az adatok, a bankpánik hatására a jegybank egyetlen hónap alatt
116 millió pengővel 501 millió pengőre bővítette a kibocsátott bankjegyek
mennyiségét, ami 30906-os emelkedést jelentett a megelőző hónaphoz képest.
Ezt követően azonban újra gyorsan zsugorodott, az év végén már csak 423
millió pengőt tett ki (1. táblázat).
4. grafikon: A pénztömeg alakulása Magyarországon, 1924-—1938, millió pengő
7000
6000
jf em, ou
E 4 N e"
FR 7 i
a
4000 7
3000 = sae
7
,
2000 +4 i ln SE eee Mi
1000 a
1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938
MI: bankjegy, érme, jegybanki és kereskedelmi banki folyészamla-tartozasok 6sz¬
szesen
M2: M1 + takarékbetét-allomany a bankokban
Forrás: a Magyar Statisztikai Évkönyv megfelelő kötetei, A Magyar Nemzeti Bank
Kozgytiléséinek rendes évi ülései, 1925-1939, MNB kiadäsa, Budapest
56
Schubert 2008: 69., 70.
7 Alig volt magasabb aränyü a ,nagy zsugorodäs” az Egyesült Âllamokban, ahol 35%-kal lett kisebb a
válság alatt a penzkinälat: Friedman-Schwartz 1963.