A hodászi romungró közösség körében a saját etnikai közösségből szár¬
mazó szomszédok aránya (4090) magas, mindhárom részközösséggel 32%¬
uk áll szomszédi kapcsolatban, további 20%-uk olah cigányok mellett, míg
490-uk magyarok mellett lakik. A megkérdezettek 490-a nem tudta megha¬
tározni szomszédja etnikai hovatartozását. A vizsgálati minta alapján érde¬
kes jelenség, hogy a legmagasabb arányban a romungró közösség tagjai
azok, akik nyitottak lennének mindhárom lokális etnikai csoporttal tör¬
ténő vegyes szomszédsági kapcsolat kialakítására (8090).
A többnyire kölcsönösen nyitott attitűd a vegyes etnikai szomszéd¬
sági kapcsolat felé részben magyarázza a településen lejátszódó társa¬
dalmi folyamatokat. Hodászon a cigányok arányának folyamatos emel¬
kedése magával vonta azt, hogy a korábban szegregált léthelyzetben élő
romungró és oláh cigány közösségből származó személyek a település
magyarok által lakott, központi utcáin is vásároljanak maguknak ingat¬
lant. Ez a belső migráció automatikusan magával vonta a vegyes etnikai
szomszédsági kapcsolatok kialakítását és az eredetileg jellemző elkülö¬
nült etnikai térszerkezeti viszonyok részleges felbomlását. A közvetlen
szomszédsággal járó személyes tapasztalat pozitívnak minősíthető,
hiszen a hangsúlyosan elzárkózó magatartás egyik helyi részközösség
esetében sem figyelhető meg.
A kutatásban az etnikumközi személyes kapcsolatok legszorosabb for¬
májának a házastársi kapcsolatot tekintjük. Egyben ez a kategória jelzi
leginkább, hogy az egyes etnikai részközösségek közötti kölcsönös elfo¬
gadási gyakorlat milyen stádiumban tart.