Oldal 110 [110]
108 e II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI
keveredést Gordon amalgamációnak nevezi. A vegyes házasságban szü¬
letett utódokra jellemző az asszimilálódó etnikai identitás elvesztése, és
személyiségüket a befogadó társadalom etnikai és kulturális identitása
határozza meg.
A negyedik szakaszban az identifikációs asszimiláció folyamatát figyel¬
hetjük meg, amely során az asszimilálódó egyén önmagának meghatáro¬
zásakor nem a saját, kibocsátó közössége, hanem a befogadó, asszimiláló
fél elvárásai szerint határozza meg magát.
A gordoni-modell utolsó három szakasza az identifikációs asszimilá¬
cióból következő fázisokat jelöli. Az asszimilálódó féllel szemben támasz¬
tott előítéletek feloldásának ad teret a modell ötödik szakasza, így a befo¬
gadó fél megértő viszonyulása jellemzi e szakaszt.
Ezt követi a magatartás-elfogadó asszimiláció, amely során az együtt¬
élés interetnikus kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatását írhatjuk le, a tár¬
sadalmi izoláció ebben a szakaszban már semmilyen formában nem
tapasztalható. A modell, illetve az asszimiláció záró fázisában Gordon a
hatalmi konfliktusok megszűnését emeli ki."
Gordon asszimilációs modelljének néhány kategóriája a kortárs
magyar-cigány együttélési helyzetek leírásában, a kortárs folyamatok értel¬
mezésében jól alkalmazható. Különösen az akkulturáció, a strukturális
integráció folyamatszakaszok és a vegyes házassággal kapcsolatos követ¬
keztetések elméleti tapasztalatai hasznosíthatók. Az elsősorban zárt oláh
cigány közösségek esetében napjainkban lejátszódó nyelv- és normaváltás
jelensége lényegében jól jellemezhető az akkulturáció fogalmi keretei
között. Az alkalmazkodás a többségi társadalom elvárásaihoz a hagyomá¬
nyos kultúra elemeinek feladását és a többségi környezetből ezek helyet¬
tesítésére alkalmas elemek átvételét vonja magával. A kortärs magyar¬
cigány együttélés egyik fontos vonatkoztatási pontja a beilleszkedésről
folyó társadalmi vita, amely részben a strukturális integráció fogalmához
kapcsolódó elméleti tapasztalatokra épülhet. A kisebbségi cigány közös¬
ségek beilleszkedésének értelmezésében fontos elem az, amit Gordon a
társadalmi működés - foglalkoztatás, oktatás, életmód - folyamataiba való
integráció szintjén ragadott meg.
A kortárs magyarországi etnikai együttélési helyzetek elemzése azon¬
ban az újabb asszimilációelméleti törekvésekből is meríthet további szem¬
pontokat. Az 1980-as években, az antropológia tudományterületén bekö¬
vetkező kritikai fordulat eredményeként rájöttek arra, hogy a Melting
pot- és a Gordoni-modell nem írják le az etnicitás értelmezésének minden
28 V6. Gordon 1964.