Oldal 89 [89]
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyománykészlet alakulása ? 87
sára hatott pozitívan, addig Nyírvasváriban a két helyi cigány részközös¬
ség közötti kulturális távolság áthidalásában játszott fontos szerepet.
,, Gyerekkorunkba jártunk betlehemezni. Úgy volt, hogy fehér ruha volt rajtunk,
sisakot csináltunk, és az édesapám csinalt nekiink betlehemet, palcakbol, vesz¬
szőből. Hatan voltunk, négy pásztor, meg két angyal. Akkor nagyon szépen
bementünk házakba, innen megkezdtük az egész falut bejárni, éjfél után értünk
haza. Bementünk a templomba is, ott az oltárt körüljártuk. Énekeltünk persze
mindenhol. Akkor, a mi időnkbe mondom, mi a cigányok úgy voltunk, hogy
elkezdtük délután olyan öt, vagy hat, vagy hét óra felé ezt az ünnepséget és
akkor másnap reggelig mindig járkáltunk, házról házra. [...] Amikor ajtót
nyitottak nekünk, bementünk, az első ember, aki jól tudott beszélni, köszöntöt¬
te a családot cigányul, jókívánságokkal, és akkor fogadták a vendégeket. Az volt
benne a szép, amikor bementek a családhoz, felköszöntötték, zenéltek, ittak-ettek,
és az a család csatlakozott hozzájuk, és együtt mentek tovább. Így egyre nagyobb
létszámmal voltak. "29
A betlehemezéskor helyi karácsonyi dalokat énekeltek, amelyeket hang¬
szeren kísértek. Maga a hangszeres kíséret is pontosan leképezi az együtt
élő etnikai részcsoportok közötti érintkezés interferenciális hatásait.
A cigány betlehemesek jellemző hangszere volt a citera, ami eredetileg a
magyar parasztság zenei kultúrájában szervesült eszköz volt. Átvétele és
használata egyértelműen magyar etnokulturális hatás. A karácsonyi éne¬
kek zenei kíséretéhez Nyírvasváriban az oláh cigányok körében is megfi¬
gyelhető volt a brácsa, ami jellemzően a romungró cigány muzsikusok
által alkotott falusi vonószenekarokban használt hangszer volt."
/Nekem volt egy sógorom, aki zenész volt, anyám testvérével lakott. Nyírbá¬
torba való volt, de itt laktak. Én akkor voltam vagy 10-12 éves. És nagyon
szerettem. Megtanulhattam volna prímázni vagy gitározni, de jobban megsze¬
rettem ezt a brácsot, mert másabb a hangja is, az az igazság. És ez hagyományos.
Tanított engemet, több éven keresztül. Ebből a dologból, miután megtanultam,
voltam köztük zenész, na meg van egy testvérem énekes Rostás Mária. Amikor
a téesz megalakult, abba az időbe, igaz, hogy Budapestről jött le dr. Martin
György, az minket felfedezett. Akkor az édesapám, meg a testvérsége, és azt a
régi hagyományos botos táncot, mert ugye valamikor a cigányok, azok a régi
40 Saját gyűjtés: 68 éves, oláh cigány származású férfi, Nyírvasvári, 2019.
21 Vö. Kovalcsik 2001. A citera cigányzenekarokban történő használatával kapcsolatban
lásd Ratkó 2002.