Oldal 83 [83]
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyománykészlet alakulása ® 81
legyengül."7 A nyelv mint a kulturális identitás egyik alappillére a vizs¬
gált cigány társadalomban kitüntetett szerepet kap. Ezzel szemben Nagye¬
cseden megfigyelhető jelenség, hogy míg a jelenleg 40-es éveiben járó embe¬
rek még beszélik a nyelvet, a gyermekeik már nem vagy csak ritkán,
esetleg az otthoni-családi környezetben használják azt. , Az iskolában nem
beszélnek cigányul. Ott. Lehet, hogy otthon egymással igen, de főleg
magyarul beszélnek. Mert az egy emelkedés nekik. Egy szint, amikor már
,csak” magyarul beszélnek, és nem akarják a cigány nyelvet ott beszélni.""5
Megfigyelhető, hogy sok oláh cigány családban tudatosan nem tanítják
meg a nyelvet azért, hogy a magyart minél tökéletesebben elsajátítsák és
az iskolában könnyebben beilleszkedjenek. A nagyecsedi közösségben fel¬
vett interjúk elemzéséből kiderült, hogy az akkulturációs folyamatot az
oláh közösség reflexív tudatossággal kezeli. Felfogásuk szerint bizonyos
szokások elhagyása, az anyagi kultúra egyes elemeinek a feladása, az
értékrendben megfigyelhető változások a többségi társadalomhoz történő
alkalmazkodást elősegítő események. Az akkulturáció tehát nem veszte¬
ség, hanem az oláh közösség társadalmi beilleszkedésének a feltétele. Ezek
szerint, ahogyan érzékelhetővé vált a normáknak, szokásoknak a felha¬
gyása, annál nyitottabb lett a kapcsolat a két etnikai közösség, a magyarok
és az oláh cigányok között. Ennek alapján az egyik jól megfigyelhető akkul¬
turációs jelenség a nagyecsedi közösségben beszélt cerhári dialektus elha¬
gyása, amit a fiatalabb generációk esetében az anyanyelvű családokban is
a napjainkban lejátszódó nyelvváltásként érzékelhetünk.
Emellett érdekes jelenségnek lehetünk szemtanúi, amely során és a fenti
jelenség ellenfolyamataként a cigány nyelv fenntartására tudatos törek¬
vésként tekintenek, amennyiben annak értékként történő továbbadására
irányul a figyelem. , A cigány nyelvet beszélni [...] már az értelmiségiek¬
nél jön elő, akik fejből, tudatosan tudják, hogy ez érték, ezt nem szabad
elfelejteni, ezt használni kell. [...] akik középiskolába mennek, ott még nincs
meg ez a tudás, [...] hogy értékeljék azt, ami nekik van."""
Hodászon szintén a cigány nyelv cerhári dialektusa az oláh közösség
anyanyelve. Ez azt jelenti, hogy a családban csak cigányul beszélnek, a
kisgyermekekhez és egymáshoz is cigányul szólnak. Az interjúkból az is
kiderült, hogy a magyart mint második nyelvet tanulják meg, ami azt
eredményezi, hogy a cigány anyanyelvű családokban cigányul gondol¬
kodnak, és nem családi környezetükben a mondandójukat magyarra for¬
17 Saját gyűjtés: 68 éves, oláh cigány származású férfi, Nyírvasvári, 2019.
15 Saját gyűjtés: interjú Balázs Gusztáv néprajzkutatóval, Nagyecsed, 2018.
19 Saját gyűjtés: interjú Balázs Gusztav néprajzkutatoval, Nagyecsed, 2018.