Oldal 83 [83]
OCR
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyománykészlet alakulása ® 81 legyengül."7 A nyelv mint a kulturális identitás egyik alappillére a vizsgált cigány társadalomban kitüntetett szerepet kap. Ezzel szemben Nagyecseden megfigyelhető jelenség, hogy míg a jelenleg 40-es éveiben járó emberek még beszélik a nyelvet, a gyermekeik már nem vagy csak ritkán, esetleg az otthoni-családi környezetben használják azt. , Az iskolában nem beszélnek cigányul. Ott. Lehet, hogy otthon egymással igen, de főleg magyarul beszélnek. Mert az egy emelkedés nekik. Egy szint, amikor már ,csak” magyarul beszélnek, és nem akarják a cigány nyelvet ott beszélni.""5 Megfigyelhető, hogy sok oláh cigány családban tudatosan nem tanítják meg a nyelvet azért, hogy a magyart minél tökéletesebben elsajátítsák és az iskolában könnyebben beilleszkedjenek. A nagyecsedi közösségben felvett interjúk elemzéséből kiderült, hogy az akkulturációs folyamatot az oláh közösség reflexív tudatossággal kezeli. Felfogásuk szerint bizonyos szokások elhagyása, az anyagi kultúra egyes elemeinek a feladása, az értékrendben megfigyelhető változások a többségi társadalomhoz történő alkalmazkodást elősegítő események. Az akkulturáció tehát nem veszteség, hanem az oláh közösség társadalmi beilleszkedésének a feltétele. Ezek szerint, ahogyan érzékelhetővé vált a normáknak, szokásoknak a felhagyása, annál nyitottabb lett a kapcsolat a két etnikai közösség, a magyarok és az oláh cigányok között. Ennek alapján az egyik jól megfigyelhető akkulturációs jelenség a nagyecsedi közösségben beszélt cerhári dialektus elhagyása, amit a fiatalabb generációk esetében az anyanyelvű családokban is a napjainkban lejátszódó nyelvváltásként érzékelhetünk. Emellett érdekes jelenségnek lehetünk szemtanúi, amely során és a fenti jelenség ellenfolyamataként a cigány nyelv fenntartására tudatos törekvésként tekintenek, amennyiben annak értékként történő továbbadására irányul a figyelem. , A cigány nyelvet beszélni [...] már az értelmiségieknél jön elő, akik fejből, tudatosan tudják, hogy ez érték, ezt nem szabad elfelejteni, ezt használni kell. [...] akik középiskolába mennek, ott még nincs meg ez a tudás, [...] hogy értékeljék azt, ami nekik van.""" Hodászon szintén a cigány nyelv cerhári dialektusa az oláh közösség anyanyelve. Ez azt jelenti, hogy a családban csak cigányul beszélnek, a kisgyermekekhez és egymáshoz is cigányul szólnak. Az interjúkból az is kiderült, hogy a magyart mint második nyelvet tanulják meg, ami azt eredményezi, hogy a cigány anyanyelvű családokban cigányul gondolkodnak, és nem családi környezetükben a mondandójukat magyarra for17 Saját gyűjtés: 68 éves, oláh cigány származású férfi, Nyírvasvári, 2019. 15 Saját gyűjtés: interjú Balázs Gusztáv néprajzkutatóval, Nagyecsed, 2018. 19 Saját gyűjtés: interjú Balázs Gusztav néprajzkutatoval, Nagyecsed, 2018.
