nyos helyzetű térségnek számító mátészalkai kistérséghez tartozik. A kis¬
térségben a népességcsökkenés az országos átlagnál jóval magasabb.
A KSH 2011-es adatai alapján Nagyecseden a gyermekkorúak aránya 199,
az aktív korúak 6896, míg az időskorúak aránya 1390. ? A munkanélküli¬
ség az országos átlagnál kedvezőtlenebb arányai" mellett a rossz lakha¬
tási körülmények, a nevelési-oktatási intézmények alacsony száma és az
elégtelen munkalehetőségek a jellemzőek. Habár Nagyecsed 1997-től városi
besorolással bír, csak részben képes ellátni városi funkciókat, mind a gaz¬
dasági koncentráció, mind intézményi, szolgáltatási, kereskedelmi és inf¬
rastrukturális szempontból részlegesen képes megfelelni a jogállásából
következő feladatoknak." Emellett azonban újabban megfigyelhető a tele¬
pülésen, hogy kifejezetten magas számban működnek lokális civil szer¬
veződésű közösségcsoportok, amelyek nagyban meghatározzák a helyi
társadalom működését, és ezen belül is a ma már - etnikai szempontból
- vegyes nepessegü Nagyecsed belsö interetnikus kapcsolatviszonyainak
az alakuläsät.
Az elterö etnikai reszközössegek együttelesi viszonyai, valamint az
ezeket részben szervező hagyomány és szokásvilág napjainkban is tetten
érhető társadalomalakító hatása sajátos helyi társadalmat eredményezett
a településen. Nagyecseden a magyar anyanyelvű romungrók aránya
kimagasló, de nagy számban élnek oláh cigányok is a településen. A kár¬
páti cigányok csoportjába tartozó magyar anyanyelvű cigányok a kutatá¬
sok szerint Mária Terézia korában vándoroltak az ország keleti részébe,
míg az oláh cigányok, akik Erdélyen keresztül érkeztek erre a vidékre,
jóval később, feltehetően a kiegyezést követően érkeztek a térségbe. Balázs
Gusztáv nagyecsedi származású néprajzkutatótól tudjuk, hogy a romungró
cigányok egykor környéki szinten is meghatározó zenész hagyománnyal
rendelkeztek." A 18-19. században a közösség tagjai még cigány nyelven
beszéltek, ám a többségi magyar környezettel történő érintkezés akkultu¬
rációs folyamatokat idézett elő, ami vegül teljes hagyomänyvesztest ered¬
19 Vö. KSH népszámlálás 2011-es adatsoraival. Ez az arányszám szinte azonos a megyei
szintű adatokkal.
40 A KSH vonatkozó adatai szerint 2019-ben nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg me¬
gyében volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (5,8-8,990), de ennek összeté¬
tele is kiemelkedően kedvezőtlen, mivel ezen belül a pályakezdő nyilvántartott
älläskeresök szäma is magas (11,1-17,2% — 2018-ban). V6. http://www.ksh.hu/docs/
hun/xftp/idoszaki/pdf/ter_kep_2018.pdf, 10-12.
41 Vö. Forrai 2012.
12 Saját gyűjtés: interjú Balázs Gusztáv néprajzkutatóval, Nagyecsed, 2018.