Page 56 [56]
54 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
Első kutatási színtér: Nagyecsed"?
A kutatás első helyszíne az egykori Ecsedi-láp mentén, a Szatmari-siksag
és a Nyírség tájegység határán helyezkedik el. A történeti néprajzi táj sajá¬
tosságai részben a természeti- környezeti adottságokból vezethetőek le.
A lápi vidék az arra jellemzően kialakult kultúra etnográfiai értelemben
sajátos és karakteres. E vidék társadalomfejlődésében a lápvidéki földrajzi
környezethez alkalmazkodó hagyományos gazdálkodás és az erre épülő
társadalmi gyakorlatok ma már csupán etnográfiai emlékek. A táji föld¬
rajzi és ökológiai jellemzőknek a tájgazdálkodás eredményeként - elsősor¬
ban lecsapolások - végbement megváltozása egyúttal a helyi társadalmak,
falvak, kisvárosok képének az átalakulását is magával vonta.
Nagyecsed az egykori Ecsedi-láp elnevezésű, törmelékkúpok által elre¬
kesztett területen helyezkedett el, a Nyirség és a Szatmäri-siksäg hatá¬
rán. A Kraszna folyó két partján elterülő nagy kiterjedésű mocsár egykor
számos településnek adott otthont, többek között Nagyecsednek is. A döntő
többségében magyarok által lakott területet egyesek a Szamoshát és a Nyír¬
ség határához sorolták." A láp kiterjedése egykor 50 km hosszú és 30 km
széles volt. A mocsár lecsapolása a 18. század végén kezdődött, így az
összefüggő láp területe lecsökkent, és kiterjedése a 19. század második
felében lezajló nagy szárazság idején tovább mérséklődött. Az 1860-as évek¬
ben két részre szakadt a terület, Nagy-lápra és az Ecsedi-tó lápjára. A terü¬
let jelentős része végül kiszáradt a rendszeres árvíz-mentesítési és lecsa¬
12 A Nagyecseden vegzett terepkutatäsok részeredményeit bemutató munkatanulmá¬
nyok a következő címmel jelentek meg: Mit lehet és mit nem... Antropolögiai szemle¬
letű közösségkutatás a nagyecsedi oláh cigány társadalomban (Szabó 2018b); A lokális
hagyomány funkciói a nagyecsedi kortárs közösségfolyamatokban (Szabó 2019a); Egy ke¬
let-magyarországi település együttélési gyakorlatai és a vallás szerepe, továbbá megjelenés
alatt áll A nagyecsedi helytörténeti gyűjtemény mint a lokális imázstermelés kitüntetett
színtere című tanulmány.
Gróf-Niklai 1940.
Több tényező átalakulására is visszavezethető a történeti táj változása. Így többek
között a kulturális és történelmi-politikai tényezők hatása mellett földrajzi-természeti
változások is szerepet játszanak egy terület néprajzi tájegységhez történő sorolásakor.
Határterületek esetén nehezen lehet éles vonalat húzni, mivel az egymás mellett
elhelyezkedő területek között szoros, együttműködő kapcsolat és folyamatos
információcsere figyelhető meg. Mindezek hatással bírnak azokra az elemekre,
melyek egy adott táji-etnikai csoport elkülönülését eredményezte. Vö. Borsos 2011;
Barabás 1992. Ennek köszönhetően az egykori Ecsedi-láphoz tartozó területeket
egyes irodalmak a Szamoshát és a Nyírség területéhez, míg mások a Szatmári-síkság
és a Nyírség kistájhoz sorolják.
13.
a
13
esd