Oldal 43 [43]
Általános összefüggések + 41
A kiválasztott kutatási színtér esetében a népesség etnikai besorolásá¬
nál a demográfiai növekedés és a gyakori szegregált, tehát fizikailag elkü¬
lönült roma közösségek feltűnő jelenléte mellett egy további szempontot is
figyelembe kell venni. A vegyes házasságok, a magyar és cigány szárma¬
zású párok által alapított családok száma a térségben a kutatási tapaszta¬
latok szerint egyre nagyobb. A téma vizsgálatával kapcsolatban rendelke¬
zésre álló szakirodalom általános és régióspecifikus értelemben is csekély.
Az azonban kijelenthető, hogy más magyarországi etnikai közösségekkel
összevetésben a cigány családok etnikai homogenitása kiemelkedő.
A kutatási térségünk esetében a cigány népesség azonosításának kér¬
déseit összefoglalva kijelenthető, hogy az össznépességen belüli száma¬
rány demográfiai okokra visszavezethető növekedése, a szegregáció kiter¬
jedése, valamint a cigány-magyar vegyes házasságok a hátrányos helyzetű
térségekre jellemző sajátosságai azt mutatják, hogy a cigányság integrá¬
ciója a rendszerváltást követően tovább lassult.
Látható tehát, hogy a cigányság meghatározására napjainkban sem áll
rendelkezésre egységes definíció. A jelen elemzés alapját szolgáló kutatás
során az alábbiak szerint került meghatározásra, hogy kit tekintünk cigány¬
nak. Egyrészt a személyek szintjén végzett kutatás és elemzés során cigány
az, aki a vizsgálat időpontjában etnikai származását valamely hazai cigány
csoportba tartozónak vallja. Az etnikai önbesorolás alapján történt az azo¬
nosítása és az elemzése azon személyeknek, akiket a helyi társadalom atti¬
tűdvizsgálata során a kutatásba bevontunk. A közösség szintjén pedig azo¬
kat tekintettük cigánynak - elfogadva a Kemény János és kutatótársai által
kidolgozott megközelítést —, akiket a külső saját környezetük különböző
ismertetőjegyeik és az együttélés tapasztalata alapján cigánynak tekint."
8° Országos összehasonlításban a vegyes házasságok és az asszimiláció közötti kap¬
csolatot még a 2001. évi népszámlálási adatokra vonatkozóan Tóth Ágnes és Vékás
János dolgozta fel. A magyarországi cigányok esetében ekkor a cigány házastársak
aránya elérte a 7290-ot, azonban a fejlettebb térségekben az arány 6096, míg a fejlet¬
lenebb, leszakadó térségekben 8096 volt. A szerzők azt a következtetést vonták le,
hogy a lemaradó kistérségekben a zárt és szegregált cigány közösségek hátrányos
helyzetének változásában a vegyes házasságok kisebb szerepet játszanak. Vö. Töth¬
Vékás 2008: 334—336.
Utóbbi definíció megalkotásához alapul vettük a Pénzes és munkatársai csoporta¬
zonosítását. Pénzes et al. 2018.
84