Oldal 42 [42]
40 ® 1. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
sága felerősödött, a városokban a gettósodás gyakori kísérőjelensége volt
az uj helyzetnek.”
A szegregációs folyamatok a kutatási színtér településein is megfigyel¬
hetők, a térszerkezeti folyamatokban jól nyomon követhetőek. A kortárs
etnográfiában az etnikai együttélési helyzetek térszerkezeti szemléletű vizs¬
gálata elterjedt megközelítés. Az egyértelmű etnikai identitással nem ren¬
delkező népesség azonosításának eszközeként, amint erre Tátrai Patrik fel¬
hívja a figyelmet, a térszerkezeti vizsgálatok szakszerűen alkalmazhatók.
A kutató elsősorban a szatmári vegyes etnikai közösségek esetében tárta
fel a térszerkezet és az etnikai statisztika adatok közötti kapcsolatokat."
Keményfi Róbert a cigányság népességszámának növekedése követ¬
kezményeként változó etnikai térszerkezeti folyamatok jellemzőinek a
lokális társadalmak szintjén megfigyelhető jelenségeit vizsgálta a gömöri
kutatásaiban. A történetileg kialakult magyar és szlovák együttélési hely¬
zetek hagyományos viszonyait a cigányság etnodemografiai sulyanak meg¬
növekedése alapvetően átalakította. A jelenség etnogeográfiai (térszemlé¬
leti) megközelítése ismételten arra a kérdésre irányította a figyelmet, ami
minden kortárs romológiai témájú kutatás kiindulópontja: miként hatá¬
rozhatö meg tärsadalomtudomänyi ertelemben, hogy „ki a cigany”?”
A vizsgálatba bevont három település esetében az érintett egykori kis¬
térségek," tehát részben a mai Mátészalkai és a Nyírbátori járások egésze
erős szegregációs tendenciákat mutat. A Mátészalkai kistérség lakónépes¬
ségének 12%-a él szegregatumban, és a területi egységhez tartozó 26 tele¬
pülésből kilenc esetében találunk szegregátumot, van ahol többet is
(Nagyecsed 5, Kántorjánosi és Vaja 4-4 szegregátum)." A valamivel kisebb
Nyírbátori kistérség 20 településéből 13-ban találhatunk szegregátumot
(Nyirgyulaj és Nyirlugos esetében 3-3 szegregatum).”
7 A gettósodás és a szegregáció kistérségi mechanizmusait bemutató tanulmányában
Virág Tünde Encset és a környék falvait tanulmányozta. Rámutatott arra, hogy az
etnodemográfiai változási folyamat a térség adottságait és lehetőségeit gyökeresen
alakította át néhány évtized alatt. Vö. Virág 2003.
78 Vö. Tátrai 2006: 274—275.
” Vö. Keményfi 2002: 10-12.
9 A kistérségek Magyarországon 1994 és 2014 között területfejlesztési és statisztikai
egységek voltak, amelyeket az ezekkel nem pontosan egybeeső járások váltottak fel
2013-tól. A kistérségek közigazgatási szerepe megszűnt, de területfejlesztési egy¬
segkent a fogalom szakpolitikai és a tarsadalomtudomanyi hasznalata megmaradt.
§1 Kadét-Varro 2010: 63-66.
8 Kadét-Varro 2010: 71-74.