Oldal 44 [44]
42 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
Cigány közösségek besorolása a kutatási térségben
A heterogén magyarországi cigányság különböző csoportjai történeti ere¬
detüket, szokásaikat, nyelvüket, életmódjukat és a többségi társadalom¬
mal kialakított kapcsolataikat tekintve is eltérnek egymástól. A kutatási
térségben élő cigány népesség heterogén szerkezetét meghatározó általá¬
nos tulajdonságok rövid áttekintése fontos feladat azelőtt, hogy a kiválasz¬
tott három kutatópont közösségfolyamatainak részleteit tanulmányozzuk.
A tágabb értelemben vett kutatási régióban az etnikai együttélési hely¬
zetek mintázatai általában kétkomponensűek. Ez azt jelenti, hogy a tér¬
ségben általában a többségi magyar közösségek és valamely betelepülő
kisebbségi közösség együttélésével találkozhatunk. A 18. században a tér¬
ségbe érkező szlovák nyelvű tirpákok? és a nyírség déli peremének néhány
községébe telepített svábok," valamint ugyanebben az időszakban még
jelentős ruszin közösségek" nyelvi és kulturális asszimilációja napjainkra
gyakorlatilag lezárult. A térség településeiben a leggyakoribb etnikai
együttélési helyzet a cigány-magyar reláció. A kötet alapját képező kuta¬
tás színterei esetében olyan helyszínek kiválasztására került sor, ahol a
helyi magyar társadalom két másik, a romungró és az oláh cigány közös¬
séggel él együtt. A multietnikus színtér és az itt megfigyelhető társadalmi
közösségfolyamatok értelmezése feltételezi a cigányság heterogenitását
meghatározó történeti, társadalmi és kulturális jellemzők a térségre vonat¬
kozó rövid összegzését.
A cigányság létszámára, életmódjára, lakhatási körülményeire és főbb
csoportjaira vonatkozóan fontos kiemelni az első támpontként is használ¬
ható kutatást, az 1893-as első cigányösszeírást, ahol két csoportot külön¬
böztettek meg: a letelepült és a vándorló életmódot folytató cigányok közös¬
ségét. Az összeírt, közel 275.000 roma származású személyből területi
megoszlás szerint és statisztikai becslés alapján 14.000 fő élhetett az ország
keleti megyéiben, Szabolcsban, Szatmár el nem csatolt részén, Hajdúban
és Békésben."
§5 Németh 1979: 351.
5 A Nagykároly környéki sváb falvak közül mindez két, az első világháborút köve¬
tően Magyarországon maradt települést — Mérk, Vállaj — érint, amelyek etnoregio¬
nális érelemben a Szatmár részét képezik, de az elmúlt évszázadban közigazgatá¬
silag és társadalmilag a magyarországi nyírségi környezetbe integrálódtak. Vö.
Szilágyi 2017.
§7 Sasvári 1996.
#8 Meszäros-dr. Föti 1996: 909-910; Kemeny (szerk.) é. n.: 11.