Oldal 37 [37]
Általános összefüggések e 35
A parasztság földtulajdonvesztése és így a kultúra folyamatosságának
garanciáját jelentő öröklési rend megszakadása hozzájárult a háromgene¬
rációs együttélési gyakorlat funkciótlanná válásához. A különélő falusi
idősréteg kialakulását előmozdította a nyugdíjrendszer kiterjedése is, ami
lehetővé tette, hogy az idősek önállóan - legfeljebb gyermekeik támogatá¬
sával kiegészítve — finanszírozzák megélhetésüket.? Mivel a háztáji — kis¬
kert, háziállatok gondozása — a főmunkát jelentő tevékenység mellett is
végezhető volt, ezért a főleg a férfiakat érintő ingázó életforma vagy egyéb
kötött munkaviszony? eredményeként a nőkre hárult, akik a gyermekne¬
velés mellett végezték a házi és házkörüli munkát."
A lakókörnyezet megváltozása részben a családszerkezet átalakulá¬
sából következett. Az ingázással és a modern háztartási eszközök megje¬
lenésével új ízlések, divatok és az ezeket reprezentáló berendezési tárgyak
kerültek a lakásokba. A hagyományos paraszti tárgyi kultúra elemei a
szegénység és az elavultság szinonimái lettek, ami a faluban egyfajta ,,mo¬
dernizációs verseny" eredményekért a tárgyi kultúra lecserélődését ered¬
ményezte. A 60-70-es években elterjedt , Kádár-kocka" a nyírségi falvak
képét — akárcsak az ország más tájain — alapvetően megváltoztatta. Az
épületállomány modernizációját jelképezve a sátortetős, földszintes típus¬
ház vált egyeduralkodóvá.
A családszerkezet, amunkamegosztás, a foglalkoztatási viszonyok és
a lakókörnyezet átalakulása szükségszerűen magával vonta az életmód,
az értékrend és a társadalmi közösségi formák átalakulását. A parasztság
hagyományos kulturális gyakorlatainak elemei funkciójukat veszítették.
A munkaalkalmakhoz köthető közösségi tevékenységek, mint az aratás,
kaláka, hirtelen megszűntek. A hagyományos munkaalkalmak részét ké¬
pező vagy az éves ünnepkör részeként művelt kulturális gyakorlatok,
éneklés, tánc, mesemondás elveszítették színterüket és fokozatosan a fe¬
ledés homályába merültek, legfeljebb néhány specialista emlékezetében
@ Az általános jellemzőket tekintve a nyírségi viszonyok megfeleltethetők a Szilágy¬
ságban a szocializmus időszakában végbement családszerkezeti változásoknak. Vö.
Turai 2003.
53 Turai 2003: 89. A Nyírségben rendszerint a téeszek, az ezek gépeit karbantartó ál¬
lomások mellett a zöldség és gyümölcstermesztő központok, a helyi adminisztráció
valamint az iskola kínáltak lehetőséget a helyben foglalkoztatásra.
Az újabb kutatások szerint a családszerkezet megbomlása megnövelte a nemek
közötti egyenlőtlenséget. A nők munkába való egyre erőteljesebb bevonása a kis¬
családi modell elterjedésével és a nagyszülők a háztartás működtetésében vállalt
közreműködésének kiesésével megnőtt. Vö. Asztalos-Morell 1997.
65 Vö. Tamáska 2006.