Oldal 37 [37]
OCR
Általános összefüggések e 35 A parasztság földtulajdonvesztése és így a kultúra folyamatosságának garanciáját jelentő öröklési rend megszakadása hozzájárult a háromgenerációs együttélési gyakorlat funkciótlanná válásához. A különélő falusi idősréteg kialakulását előmozdította a nyugdíjrendszer kiterjedése is, ami lehetővé tette, hogy az idősek önállóan - legfeljebb gyermekeik támogatásával kiegészítve — finanszírozzák megélhetésüket.? Mivel a háztáji — kiskert, háziállatok gondozása — a főmunkát jelentő tevékenység mellett is végezhető volt, ezért a főleg a férfiakat érintő ingázó életforma vagy egyéb kötött munkaviszony? eredményeként a nőkre hárult, akik a gyermeknevelés mellett végezték a házi és házkörüli munkát." A lakókörnyezet megváltozása részben a családszerkezet átalakulásából következett. Az ingázással és a modern háztartási eszközök megjelenésével új ízlések, divatok és az ezeket reprezentáló berendezési tárgyak kerültek a lakásokba. A hagyományos paraszti tárgyi kultúra elemei a szegénység és az elavultság szinonimái lettek, ami a faluban egyfajta ,,modernizációs verseny" eredményekért a tárgyi kultúra lecserélődését eredményezte. A 60-70-es években elterjedt , Kádár-kocka" a nyírségi falvak képét — akárcsak az ország más tájain — alapvetően megváltoztatta. Az épületállomány modernizációját jelképezve a sátortetős, földszintes típusház vált egyeduralkodóvá. A családszerkezet, amunkamegosztás, a foglalkoztatási viszonyok és a lakókörnyezet átalakulása szükségszerűen magával vonta az életmód, az értékrend és a társadalmi közösségi formák átalakulását. A parasztság hagyományos kulturális gyakorlatainak elemei funkciójukat veszítették. A munkaalkalmakhoz köthető közösségi tevékenységek, mint az aratás, kaláka, hirtelen megszűntek. A hagyományos munkaalkalmak részét képező vagy az éves ünnepkör részeként művelt kulturális gyakorlatok, éneklés, tánc, mesemondás elveszítették színterüket és fokozatosan a feledés homályába merültek, legfeljebb néhány specialista emlékezetében @ Az általános jellemzőket tekintve a nyírségi viszonyok megfeleltethetők a Szilágyságban a szocializmus időszakában végbement családszerkezeti változásoknak. Vö. Turai 2003. 53 Turai 2003: 89. A Nyírségben rendszerint a téeszek, az ezek gépeit karbantartó állomások mellett a zöldség és gyümölcstermesztő központok, a helyi adminisztráció valamint az iskola kínáltak lehetőséget a helyben foglalkoztatásra. Az újabb kutatások szerint a családszerkezet megbomlása megnövelte a nemek közötti egyenlőtlenséget. A nők munkába való egyre erőteljesebb bevonása a kiscsaládi modell elterjedésével és a nagyszülők a háztartás működtetésében vállalt közreműködésének kiesésével megnőtt. Vö. Asztalos-Morell 1997. 65 Vö. Tamáska 2006.
