Oldal 36 [36]
34 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
végbement hatása, hogy a mezőgazdasági munkahelyek megszűnésével
a parasztságnak egy jelentős része a városi-ipari munkahelyeken foglal¬
koztatott ingázó életmódra állt át."
A három tényező kölcsönhatásának eredménye az a folyamat, amit
Kovách Imre találóan , paraszttalanításnak" nevezett el.” A magyarországi
vidék társadalmának átalakulását meghatározó tényezők és hatásuk a kuta¬
tási színtér helyi társadalmaiban is jól követhetők. A Nyírségben a mezőgaz¬
dasági nagyüzem technikai modernizálását a téeszek hozták el a 60-as évek¬
ben. Ezek megszervezése elválaszthatatlan a kollektivizálástól, amit a helyi
parasztság tiltakozva fogadott." Mivel Szabolcs-Szatmár iparát a szocialista
időszakban egyáltalán nem fejlesztették, ezért a mezőgazdaságban felszaba¬
duló munkaerő jelentős része gyakorlatilag belekényszerült az ingázásba."
A parasztság a hagyományos működési keretek elvesztését követően
átalakult, társadalmi, kulturális és gazdasági jellemzői gyökeresen meg¬
változtak. A parasztság a vidéken élő falusi népesség szinonimájává vált,
amelynek hagyományai csak nyomokban és esetlegesen maradtak fenn.
A Nyírség társadalmának leírása ebből a szempontból csak a települések
szintjén megragadható egyedi sajátosságokra építhet. A leírás és az elem¬
zésben bemutatásra kerülő kutatási eredmények az egyes helyszínekre —
három kutatási pontként meghatározott településre — vonatkoztatva csak
néhány kiemelt általános szempont rögzítését kívánják a kifejtésnek ezen
a szintjén. Ezek szerint a hagyományos paraszti kultúra eltűnésének ered¬
ménye, hogy átalakult a vidéki falusi népesség a) családszerkezete és az
ebben működő munkamegosztás; b) lakókörnyezetének és tárgyi kultúrá¬
jának jellemzői; c) életmódja és az ezt meghatározó értékrend és kultúra;
d) közösségi formái, ennek terei és alkalmai, valamint az ezekre jellemző
interakciók minősége.
58 Az ingázás a vidéki paraszti közösségekre gyakorolt romboló hatását a 70-es évek
elejétől a magyar dokumentumfilm-készítők pontosan ábrázolták és rögzítették.
Schiffer Pál a Fekete vonat (1970) című egész estés munkájában Szabolcsból Buda¬
pestre ingázó munkások életmódját és vidéki környezetét tárta a néző elé.
59 Lásd részletesen Kovách 2012: 174—202. A kortárs vidék társadalmi folyamatainak
értelmezésével kapcsolatban a rendszerváltást követő időszakban egyes szerzők
árnyaltabban fogalmaznak és a paraszti mentalitás (részleges) újjáéledésének
szempontjából elemzik a falusi közösségeket. Vö. Kotics 2011.
A kollektivizálást fogadó társadalmi közhangulatot jól jellemzi a ,nyircsaholyi
asszonylazadas”, amelyre 1960 februárjában került sor, amikor 300-400 asszony
gyűlt össze a tanácsházánál, hogy visszavegye a téeszbe való belépési nyilatkozatot.
A tüntetést erőszakkal szétoszlatták és több résztvevőt bebörtönöztek. Vö. Farkas
Gy. 2018.
4 Vö. Győri 2016.
60