28 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
kai szempontból megfigyelhető a roma népesség településeken belüli szá¬
marányának gyors növekedése, míg ezzel szemben a magyar népesség
arányának csökkenése és elöregedése. A helyben maradó, többségében
aluliskolázott, munkaerő-piaci helyzetét tekintve hátrányos helyzetű,
nagyrészt szegény falusi népesség olyan általános sajátossága a vizsgált
térségnek, ami érthetővé teszi a marginalizációs folyamat összefüggéseit.
A megyében a 2011-es adatok szerint roma nemzetiségűnek vallotta
magát a népesség közel 890-a,? ez az arány azonban nem tükrözi ponto¬
san a romák tényleges lélekszámát. Bár a jelenség közismert, mégis fontos
kitérni a cigány népesség tényleges és becsült száma közötti eltérések kér¬
désére. A cigány etnikai közösség aránya a magyarországi össznépessé¬
gen belül folyamatosan növekvő tendenciát mutat, amely az ország északi,
észak-alföldi régióiban kiemelkedő. Mindezt igazolja a 2018-ban bemuta¬
tásra került, a Debreceni Egyetem 2010—2013 között készült országos adat¬
felvételének eredményeit tárgyaló azon tanulmánya, mely a cigányság
térbeli elhelyezkedésének változását vizsgálta az elmúlt 30 évben.? A szer¬
zők az 1990-es és a 2011-es népszámlálási adatokat vették kiindulási ala¬
pul, melyeket két további felmérés eredményeivel együtt értékeltek. Meg¬
állapításaik szerint a cigányság megoszlásának területi különbségei
markánsan rajzolódnak ki az országban, és látható, hogy az egyes perem¬
vidékeken, elmaradott térségekben a roma népesség aránya magasabb az
országos átlagnál. A cigányság település szintű országos mérését eredeti¬
leg 1984-87 között vegezte el a Cigányügyi Koordinációs Bizottság (rövi¬
den: CIKOBI).®
5 Ez az arány a 2011-es népszámlálási adatok alapján került nyilvánosságra. A nep¬
számlálás részeként négy kérdés megválaszolásával mérték fel a nemzetiséghez
való tartozást: nemzetiség választása, többes identitás bejegyzése, anyanyelv meg¬
jelölése, családi-baráti körben való nyelvhasználat, a beszélt nyelv kérdése. , A négy,
nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdés válaszainak együttes vizsgálatából
úgy állapítottuk meg a válaszadó nemzetiséghez tartozását, hogy adott nemzeti¬
séghez tartozónak tekintjük azt a személyt, aki a négy kérdésből legalább egyre az
adott nemzetiséget jelölte meg." Népszámlálás 2011: 15. Lásd Módszertani meg¬
jegyzesek, fogalmak http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/modszertan.pdf; A ci¬
gányság etnikai felmérésével kapcsolatban felmerülő pontatlanság kérdése már az
1893-as cigányösszeírás esetében is módszertani szempontból felismert probléma.
Dupcsik 2009: 70—72.
59 Pénzes-Tátrai-Pásztor 2018: 3—26.
4 A roma népesség tényleges lélekszámának megállapításával kapcsolatos elméleti
és módszertani viták szerteágazók. A felmérések gyökeresen eltérő eredményei
mögött szemléleti különbségek húzódnak meg. A téma kutatásával kapcsolatban
ma már elfogadott, hogy az etnikai származásra vonatkozó önbevallásra alapozott