Page 249 [249]
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ® 247
a négerek, csak itt cigányok vagy ukránok vannak. [!] Szerencsétleneknek, ha
esik, ha fúj, 70 fok, mínusz 100 fok, akkor is benne kell lenni, mint régen a
kávéültetvényeken a napszámosoknak [1/]."§?
A kispaládi magyarok diskurzusában a , régi cigányok" kategóriájának
normatív értelméhez hozzátartozott a romák társadalmi nyilvánosság¬
tól való elzártságának, láthatatlanságának követelménye is."§? A , régi",
, eredeti" romák a faluban a szegregált, periférikus terekben laktak, azaz a
magyarok számára paradox módon, látványként csupán negativitásukban
voltak megragadhatók, abban a mozzanatban, hogy , nincsenek a faluban",
vagy hogy nem lehet tudni róluk , mit csinálnak, ott kint". Ezt a regulatív
alapelvet, amelyet a roma-magyar etnikumközi együtteles egyik aspektu¬
saként , láthatósági paktumnak" nevezhetnénk, tetten érhetjük az ukrajnai
munkásokról való gondolkodásban is.
A periférikus, de mégis a hatóságok által intenzíven ellenőrzött határ
menti térséget (a , határ környékét") a külföldi idénymunkások általában
veszélyzónaként érzékelik, ahol helyzeti bizonytalanságuk ellensúlyozása
érdekében különféle csoportspecifikus magatartásmintákat alakítanak ki.
A régió feldolgozóiparában munkát vállaló csatóerdői idénymunkások például
az illegális munkavállalói státuszukból eredő kockázatokat tudatos , rejtőz¬
ködéssel", nyilvános térhasználatuk intenzív korlátozásával próbálják meg
mérsékelni. Ennek érdekében akár napokig nem hagyják el azokat a fizikailag
zárt tereket, amelyekben dolgoznak. (, Ott vót a szállás bent [az üzemben].
Tegyük fel, ha bent dolgoztunk, csak a csomagolóüzembe", akkor mi, ahogy
bementünk, tegyük fel, hétfő reggel, és szombatig mikor jöttünk hazafele. . .
kint nem jártunk, na, nem jártunk egyáltalán kint. Se vásárolni, se sehova,
csak bent, bent, bent. B.S.: Amiatt nem hagyták el a szállást, mert nem volt
munkavállalási engedélyük? Nem amiatt. .. Hanem mert nem akartuk, hogy
minket lássanak, tudják, hogy mi ott vagyunk... Minket ott nem zavart
senki, nyugalomba vótunk.""§")
582 B.36., magyar nő, Kispalád.
583 A falu belső, szimbolikusan felértékelt terét (,,a templom környékét", a , központot") a
magyar lakosok egészen az 1990-es évek közepéig , védték" a roma beköltözéssel szem¬
ben. Jellemző eszköze volt ennek a törekvésnek az a mindmáig létező gyakorlat, hogy
a magyar gazdák megvásárolták a közvetlen szomszédságukban lévő, megüresedő telke¬
ket az elköltöző családoktól vagy azok leszármazottjaitól, megakadályozva ezzel, hogy
,cigányok kerüljenek" melléjük. A privát tér fokozott védelme eredményeként jelenleg
több olyan kétfős háztartást találunk a településen, amelyhez kettő vagy akár annál több
telek és ház is tartozik. , Mentek, árulták a házat... már meg is vót egyezve, hogy jön a
cigány ide. Mondom apósomnak, hogy halljátok, ne engedjük már, hogy a cigány jöjjön
ide, annyira egybe" van ez az udvar, kert, minden lépítvel, hát nézzük itt a cigányokot?
Hát az ember nem fajgyűlölő vagy embergyűlölő... De akkor is: cigányt ne engedjünk
ide! Na, mondom, apósom, mennyi pénzünk van? Mindenki... szedjük össze... 3 millió
7 százezerért megvettük. De nehogy a cigánynak add!" (B.37., magyar nő, Kispalád.)
584 B.38., magyar nő, Kispalád.