Page 248 [248]
246 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
külföldi állampolgárokat a , cigány" státuszával jelölt , idegen" fogalmán belül
helyezi el — igaz, a diskurzus határozottan utal az említett kategóriákkal
megnevezett személyek és csoportok stigmatizáltsága mértékében kifejeződő
fokozatbeli különbségekre.
A lokális életvilág foglalkozás- és társadalomszerkezeti hierarchiájában a
,cigány" pozícióját elfoglaló ukrajnai idénymunkásokkal szemben a fogadó
közösség a magyar-roma interakciókat hagyományosan uraló aszimmet¬
rikus kapcsolatok (patrónus-kliens viszonyok) igényével lép fel. Ily módon
a fogadó társadalom tagjai — különféle helyettesítő (szubsztitúciós) eljárással —
a , cigány" idegen másságának leírására, értelmezésére használt hagyományos
kategóriákat és klasszifikációs eljárásokat gyakran alkalmazzák a faluban
megjelenő külföldiekre is.
A hétköznapi nyelvi gyakorlatok szintjén ez nem jelent mást, mint hogy
akárcsak a , régi" cigányokat, az ukrán migránsokat is megfosztják szemé¬
lyiségüktől; a munkáltató diskurzus általában a hatalom tárgyaként, dologi
(testi) mivoltukban, egy politikailag telített nyelvi környezetben reprezentálja
őket. Ez kifejeződhet implicit retorikai alakzatok formájában -— például a
,volt nekem tavaly olyan munkásom" kezdetű mondatok minden esetben a
„birtokoltam olyan ukránt" predikátumát hordozzák magukban -, de meg¬
nyilvánulhat akár direkt, kifejtett formában is. A , Tartasz most ukránt?
Nem tartok!", ,az udvaron nem tartottunk ukránt, mert na, féltünk azér",
, a szomszéd faluból hoztam szedőket, mert az enyémnek haza kellett menni,
az enyémnek lejárt a vízumja", ,van az udvaron melléképület, hozunk két
oroszt" stb. típusú beszédfordulatok például félreérthetetlenül kijelölik a ki¬
jelentés alanya és tárgya között fennálló aszimmetrikus viszonyokat. Ennek
a hatalmi jelentésekkel átitatott, illetve politikailag konfigurált nyelvnek a
legalizálásában és fenntartásában kétségtelenül az agrártermelés tradicionális
elemei játsszák az egyik legfontosabb szerepet. Ezt megfelelően szemléltetik
a paraszti termeléshez kapcsolódó specifikus munkaszervezési normák is,
amelyek szerint a , rendes", a , jó", a ,becsületes" munkavégzés garantálása
érdekében a kispaládi gazdának együtt kell dolgoznia vagy legalábbis , rá kel!
néznie" az ukrán munkásokra - más szóval ugyanúgy, ahogyan a , cigány"
napszámos felett is minden alkalommal egyénileg kell kontrollt és hatalmat
gyakorolnia.
Az ukrán és cigány , birtokolt test" közötti korrelációs hatalmi viszonyok
létrehozásában figyelemre méltóak a cigány-testre mint vizuális objektumra
irányuló transzformációs eljárások is. Ezen többnyire képi analógiákat tar¬
talmazó kommunikációs stratégiákat kell értenünk, amelyek segítségével
a kispalädi magyarok bizonyos stigmatizält etnikus jegyeket (pl. a , fekete"
bőrszínt) egész egyszerűen , átviszik" más, jelöletlen (, fehér", , ukrán") testekre
is. Egy kispaládi magyar nő például saját távolmaradását a családja mező¬
gazdasági termelésétől azzal indokolta, hogy a kertet , egyszerűen rabszolga¬
munkának" tartja, ahol amunkások úgy dolgoznak, akár , a kávéültetvényen