Page 114 [114]
, Az optikába pontos időre ott kellett lenni, és csak a szünetbe" vót evés,
nem járkálhattunk összevissza. Én, mondjuk itt a gyárba a centirovkán
[tárgylencse csiszolására használt gép] dógoztam, úgy hívták. Hát isten
őrizzen, hogy a szobába ettünk vóna, se köpenyt, se papucsot nem vót
szabad bent hagyni, hanem csak az ebédlőbe. Mert a főnök az megkövetelte
a tisztaságot. Mer" annak a lencsének nagyon tisztának kellett lenni. És
akkor mi a vastagságot vettük le, lemértük. Mondjuk már a vastagságot
is meg a nagyságot is. Tudom, egyszer bent hagytuk a papucsot, az eme¬
leten dógoztunk fent, reggel megyünk keressük, nincs a papucs — a főnök
kilökte az ablakon. Mert bent hagytuk. Szigorú vót. Ügyelt a rendre, a
pontosságra. Mindenki félt, ha nem úgy csinálja, ahogy kell valamit, vagy
elkésik, akkor kilökhetik. Meg hát jól kellett dógozni. Szóval az megvót
adva, hogy mennyit kell megcsinálni, és azután kaptuk a fizetéseket."
es ee
275 B.10., magyar nő, Csatóerdő.
276 A fotót készíttette: a , Béke" Kolhoz. (Lelőhely: Mikószegi falumúzeum.)