Page 77 [77]
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT ? 7/5
zöldségkultúrákat 210 mázsát hektáronként. A kukoricatermés átlagosan
39 mázsát ért el hektáronként. Csapóci elvtárs lankás 15 ha területen 28
mázsa dohányt termesztett, mára leadott az államnak 155 mázsát 876074
kopek értékben."
A központilag meghatározott tervszámokat és gazdasági mutatókat azonban
valójában nem a technológia modernizációjával, a munkaerő-gazdálkodás
racionalizálásával vagy az egyéni termelési rekordok segítségével, hanem az
állami intézmények kijátszásának különféle technikáival érték el.
A gazdasági terv teljesítésének egyik tipikusabb stratégiája a termeléssta¬
tisztikai nyilvántartás meghamisítása, fiktív adatokkal történő kiegészítése,
azaz a „hozzäiräs” (oroszul: npunucxa) gyakorlata volt. A történeti forrásokból
például tudjuk, hogy a Kárpátontúli területi ügyészség 1961. február 2-án
bűnvádi eljárást indított a csatóerdői kolhoz több vezető beosztású tisztség¬
viselője, szakembere ellen. A lefolytatott vizsgálat megállapította ugyanis,
hogy 1960-ban a , Béke" Kolhozban , tömeges hozzáírások történtek a tej,
a sertéshús termelésére és a gyapjúnyírásra vonatkozólag"."9 Az üggyel
kapcsolatos dokumentumok szerint, a kolhoz vezetősége , ahelyett, hogy
helyesen megszervezte volna az állattenyésztőket a jószág hizlalására, a ta¬
karmány ésszerű felhasználására, az állattenyésztési farmokon a tejhozam
nyilvántartásának helyes vezetésére, a sertéshús termelésére, [...] a látszatjólét
megteremtése, a saját karrierjük megszilárdítása és haszonszerzés céljából,
visszaéltek szolgálati helyzetükkel, az állam félrevezetésével és szemfény¬
vesztéssel, azaz a sertéshús-hozzáírással, valamint a kolhoz fejőnői által
ténylegesen elért tejhez tejhozzáírással foglalkoztak, és ezzel elfecsérelték
es eltulajdonitottäk a kolhozi javakat”.'!
Attervcsaläst, vagyis ameghamisitott könyvelesi adatokat a kolhozt vezetö
adminisztrativ-gazdasägi elit meglehetősen bonyolult tranzakciókkal rejtette
el (lokális szóhasználattal: , takarta be", , fedezte") az állami nyilvántartás
elől. A tejhozzáírásnál például fiktív liszt- és takarmányvásárlásokkal pénz¬
tartalékokat hoztak létre a kolhoz számláján, amit a könyvelésben a hozzáírt
tej eladásából származó jövedelemként tüntettek fel. Ezeket az áruforga¬
lom nélküli fiktív bevételeket a 2. számú farmon pótfizetés (, prémium")
formájában írták le, azaz — szintén csak papíron — , kifizették" az összeget
a fejőnőknek és az állattenyésztőknek , a terven felüli tejhozamért”. Az 1.
számú farmon szintén , a pénztárba be nem vételezett pénzt általfedezték
lelfedték] a kolhozistáknak a szalmáért, pelyváért, sajtért és szénakaszálóért
[fiktív számlákon kifizett összegekkel] a jószág részére. A hozzáírt tej továb¬
bi részét pedig a borjak, bárányok és malacok itatásának számlájára vitték
189 NKHLR 1960: 4.
190 Ruszin 1960: 2.
11 USZSZK KTBBÜTK 1961: 4.