Page 57 [57]
e 2. INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK
A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT
2.1. A szovjet politikai diktatúra intézményesítése
Kárpátalja határvidéki magyar településein
A második világháború után, a megszállt kelet-európai országok szovjetizá¬
läsäban!?° - amint az köztudott — nagyon fontos szerepet játszott a politikai
elitek cseréjének mozzanata, amely a kommunista diktatúra kiépítésének
egyik legszigorúbban tervezett, ellenőrzött és centralizált területe volt.!”
Kárpátalján 1944/45-től ez az elitrekrutációs folyamat három stratégiát
követett: a , helyi lakosságból, az UK(b)P KB által a területekre küldöttek
közül és a Vörös Hadseregből leszereltek"§ köréből válogatták ki az új
nómenklatúra tagjait.
Egy ukrán kutató, Makara szerint a vidék demográfiai, etnikai képe —
részben ezeknek a külső, állami beavatkozásoknak a hatására — az átmenet
kezdeti éveiben jelentős változásoknak indult. 1946 elején Kárpátalja lakossága
még csupán 761 146 fő volt, amely a régióba irányított, főként orosz és ukrán
nemzetiségű katonák és civilek miatt három hónap leforgása alatt mintegy
13 970 fővel nőtt." A Vörös Hadsereg tagjai közül 1947 elejéig a nagyobb
varosk6zpontokba — Ungvarra és Munkacsra — 5 generálist, 6 ezredes, 6844
126 A ,szovjetizáció" kifejezést nem analitikus, hanem leíró kategóriaként használom azoknak
a komplex - gazdasági, társadalmi, politikai — változásoknak az ábrázolásához, amelyek
a második világháború után a kelet-európai országokban (Csehszlovákia, Magyarország,
Románia, Lengyelország stb.) bontakoztak ki. Ezekben az országokban azonban — meg¬
közelítésem szerint — a szovjet politikai diktatúra kiépítésében és az azt kísérő politikai,
gazdasági, társadalmi transzformációs folyamatokban nem csupán a birodalomközpont
erőszakos intézkedései, hanem az 1920-as években kialakult kelet-európai demokratikus
nemzetállamok politikai rendszereinek autoriter vonásai [az elnyomé nemzetiségpolitika,
a központi végrehajtó hatalom túlzott befolyása, a sajtószabadság korlátozása, vallási
diszkrimináció stb.) is meghatározó szerepet játszottak. Az adott kérdésben Julien Papp
francia történésszel értek egyet, aki szerint a megszállt kelet-európai területekre a szov¬
jet rendszer valamennyi elemét nem kellett , importálni", mivel , a Szovjetunió helyben
talált egy egész sor kelléket a restaurált államrendben és az ország hagyományaiban:
a társadalmi rend büntető védelmét, a közigazgatást mint a politikai harcok eszközét, a
rendőrség terrorista módszerét, a B-listázást, a végrehajtó hatalom túlsúlyát, a »népité¬
letekc hagyományát stb. Mindez inkább reaktiválás, mint szovjetizálás volt, rárakódva a
megváltozott gazdasági-társadalmi rendre: egyfajta endogén folyamatosság, amely már
1945 nyarától kezdve sodorta magával a demokratikus átmenet ígéretét" (Papp 2015: 106.).
17 Körösenyi — Tóth — Török 2003: 207.
18 Az eredeti forrásban az idézett szövegrész a cenzor vagy a szerző [?) által át van húzva.
KTÁL (-Kárpátaljai Területi Állami Levéltár), fond 1, opisz 1, iratcsomó 75: 4.
1299 Makara 2003: 67.