Milyen rendszerszintű összefüggések, funkcionális-szerkezeti kapcsolatok
húzódtak például a szóban forgó heterogén állampolgári magatartásformák
között? A falusi közösségek tagjai milyen kulturális praxisokkal, hétköznapi
technikákkal mérsékelték a helyi életvilágon belüli eltérő magatartás- és
szemléletbéli különbségekből eredő társadalmi feszültségeket? A hatalommal
való együttműködés (besúgás, feljelentés, gazdasági vagy egyéb érdekből el¬
követett konspiráció stb.) vagy a vele való szembenállás különféle formáinak
(lopás, munkalassítás, feketemunka, szabotázs stb.) egyidejű intézményesülése
ellenére milyen kohéziós erők, hálózatok teremtettek integratív kapcsolatot
a lokális társadalmak tagjai között? Vagy — a problémát általánosabb szint¬
ről szemlélve — miként volt fenntartható ilyen antagonisztikus társadalmi
feltételek között az államhatalom? Összefoglalóan: a szovjet hadsereg által
megszállt területeken milyen faktorok tették egyáltalán lehetővé, hogy az
új hatalmi rendszerhez való pozitív, semleges vagy akár negatív viszony
párhuzamos jelenléte ellenére nem estek szét, nem destabilizálódtak vagy
pusztultak el végleg az adott lokális vidéki társadalmak és közösségek?
Ezek a - részben a szakirodalom eredményeiből következő — elméleti
problémák, illetve továbbgondolásra érdemes kutatási kérdések állnak a
könyvben elvégzett antropológiai elemzés fókuszában is.