Oldal 116 [116]
III. KÉT SZERKESZTŐ: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGÁLMODÓ
megfékezésére. A brazil egészségügy eredményeiről, az orvostudományi ku¬
tatások új intézményeiről az Atlántida olvasói is tájékozódhattak Silva Araújo
Pereira összefoglaló cikkéből."
Ebben a fénylő és tisztuló nagyvárosban azonban nem lehet már akárhogy
viselkedni: fel kell hagyni a civilizálatlan szokásokkal. Tilos például frissen fejt
tejet mérni a riói utcán, háztól házig hajtva a tehenet. Tilos a disznóhízlalás
a hátsó udvarokban, és a kutyákat sem lehet szabadon kószálni hagyni a vá¬
rosban. Háza homlokzatát minden tulajdonosoknak rendben kell tartania.
Törvény születik arról, hogy az utcán kötelező cipőt és felöltőt viselni, és tilos
a villamosok és társas kocsik padlójára köpködni. Tilalmassá válnak közterü¬
leten a népi játékok és a népi vallásosság megnyilvánulásai."? Ez a program
kétségtelenül az elit programja, és hatékony eszköz arra, hogy az elegáns, bel¬
városi negyedektől távol tartsa a zabolátlan, sőt veszélyes szegény rétegeket."
A rióiak, más szóval a carioca-k nap mint nap érzékelik azt a törekvést, hogy
a város nyilvános terein és az ott folyó mindennapi életben a lakosságot szét¬
válasszák társadalmi helyzet és előjogok szerint, valamint etnikai, de leginkább
kulturális alapon." Ennek a programnak vannak vesztesei is, a nemrégiben
(1888) felszabadult rabszolgak, a munkasemberek, a kis- vagy kétes egziszten¬
ciák (José Maria Bello 1936-ban egyenesen a városok kisparazitáiról beszél."")
Ez az időszak a XIX. században alapított, fontos lapok átalakulását hozza,
a brazil sajtó európai és észak-amerikai mintára modernizálódik a kiadványok
technikai kivitele és az üzleti modell tekintetében egyaránt." A szerkesztés¬
mód elsődleges példaképei persze a francia lapok (Mercure de France, Deux
Mondes, Esfera). A nagy riói hírújságokat, mint a Gazeta de Notíciast, a Jornal
do Comércio-t érintő reformok üzleti alapúvá teszik ezeket a vállalkozásokat.
Ezért a lapkiadás során egyre inkább tekintettel kell lenni olyan követelmé¬
nyekre, mint a közönség figyelmének hatékonyabb megragadása, az érdeklődés
34. Actualidade inedita da Medicina Brasileira, Atlantida, no. 7. (1916. majus 7.), 665-670.
342 V6. NEEDELL i.m. 35-36. és SEVCENKO i.m. 33.
343 Lúcia Lippi Oliveira úgy látja, hogy ez a szándék nem újkeletű a nacionalista köztársaság
idején, inkább hagyomány, mely már a Bragancák birodalmi fővárosára is jellemző volt. Vö.
Imaginário Histórico e Poder Cultural: as Comemoracőes do Descobrimento, Estudos His¬
tóricos (Rio de Janeiro), no. 26. vol. 14. (2000), 188.
344 Vö. MEADE i.m. 94..
345 José Maria BELLO: À Questäo Social e a Soluçäo Brasileira, Rio de Janeiro, Imprensa
Nacional, 1936, 44.
346 Cristiane D’AVILA (szerk.): Cartas de Jodo do Rio a Joao de Barros e Carlos Malheiro
Dias, Rio de Janeiro, Funarte, 2013, 187. Gutemberg MEDEIROS: 100 anos de Atlantida:
continente de letras de Brasil e Portugal, Galaxia (Sao Paulo, Online), no. 32. (2016. aug.),
166-168. http://dx.doi.org/10.1590/1982-25542016223462 (letöltes 2017. jünius 18.)