Oldal 110 [110]
III. KÉT SZERKESZTŐ: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGÁLMODÓ
Curitiba-i szimbolisták
A XIX. századi Európából érkezett új filozófiai vagy hitrendszerek a Rio de
Janeiró-i kulturális/politikai centrumból kisugároztak a hatalmas területű
Brazília távolabbi vidékeire is. Északon, a cearái Fortaleza-ban a helyi intellek¬
tuelek szellemi pékséget (Padaria Espiritual) alakitottak,*!* magukat pékek¬
nek nevezték, akik új gondolatokat, szellemi táplálékot , sütnek ki". Délen
pedig, a paranái Curitiba-ban hasonló céllal jött létre egy máig működő össz¬
művészeti és spirituális központ.
A város Vila Izabel negyedében 1918 szeptemberében avatták fel a Múzsák
Templomát, ami jelenleg is a neo-püthagoreus központ székhelye. Az utcát,
ahol megtalálható, nem véletlenül hívják úgy, hogy rua Professor Dario Vellozo,
hiszen az intézmény alapítója volt Dario Persiano de Castro Vellozo (1869¬
1937) gondolkodó, író és tanár. Családjával 16 évesen, 1885-ben települt Rio
de Janeirébdl Curitiba-ba, és ott élt halalaig.*!” Nyomdaszként dolgozott, ké¬
söbb a helyi gimnazium (Gindsio Paranaense) torténelemtanara lett, és ott
tanított az 1930-as évek elejéig, visszavonulásáig. A korabeli humán értelmiség
polihisztor létmódját követve szimbolista költőként, elbeszélőként, esszéista¬
ként és filozófusként is ismertté vált. Szerkesztője és alapítója volt több helyi
lapnak (Club Curitybano, Revista Azul, az országos hírű O Cenáculo, a paranái
szabadkőművesek lapjai: Jerusalem, Ramo de Acácia és az ezoterikus Esphynge:
Sciencia, Arte, Mysterio), a merész gondolat- és művészetfelfogás-szabadság
jegyében, abban a hitben, hogy az irodalom a progresszió eszköze.
Vellozo 1909-ben a Ginásio Paranaense diákjaiból és tanáraiból álló sza¬
badgondolkodó csoporttal együtt megalapította a curitiba-i neo-püthagoreus
központot (Instituto Neo-Pytagorico),? kapcsolódva Pitagorasz és a szám¬
misztika újabb követőinek világmozgalmához, és birtokán 1918-ra felépítette
, áhított menedék"-ét, a Múzsák Templomát. Pitagorasz a brazil szellemi elit
egyes tagjai számára is talán éppen azért volt vonzó és követendő, amit Ham¬
vas Béla kiemel vele kapcsolatban: , Püthagorasz — mondja a magyar gondol¬
kodö — Európában elsőnek próbálta meg az örök európai kísérletet, hogy az
38 Erről Id. Gleudson Passos CARDOSO - Sebastiäo Rosério PONTE (szerk.): Padaria
Espiritual vários olhares, Fortaleza, Armazém da Cultura, 2012.
39 Vellozo életéről, műveiről, értékeléséről Id. még Prof. Dario Nogueira dos Santos 1949.
augusztus 26-án elhangzott megemlékezésének szövegét, közli: Fundador | Instituto Neo-Pi¬
tagórico (pitagorico.org.br) (letöltés 2022. január 27.)
320 Legfontosabb tételeit maga Vellozo tette közzé, Instituto Neo-Pytagorico, Ramo de Acá¬
cia, 3. évf. 15-15. sz. (1910. január-február), 4-13.