Oldal 111 [111]
III.2. Rio de Janeiróban: Joáo do Rio (Paulo Barreto)
emberi társadalmat ne a természet rendje szerint az erősebb hatalmára, hanem
a szellem rendje szerint, a múlhatatlan értékek rendjére építse?
A Múzsák Temploma Curitiba-ban a hasonlóan gondolkozók találkozó¬
helyévé vált, akik zenei és irodalmi programokat szerveztek, vagy jeles szemé¬
lyiségeket, esetleg távoli népeket bemutató előadásokat tartottak, és ezeket
mindig Pitagorasz írásainak felolvasása és magyarázata vezette be. A pütha¬
goreus testvérek magasztalták a görögöket, elmélyültek irodalmukban, és igye¬
keztek rekonstruálni gondolkodás- és életmódjukat. Tehát nemcsak a filozófiát,
hanem az építészetet, a ruházatot, sőt a személyneveket is átvették.
Dario Vellozo, aki a társaság központi figurája és eszmeiségének kidolgo¬
zója volt, a katolicizmustól indult, majd a materializmuson keresztül az okkul¬
tizmusig és az antiklerikalizmusig jutott el. Hatással voltak rá a német termé¬
szettudósok, Ernst Haeckel (1834-1919) zoológus, filozófus evolúciós elmélete,
Ludwig Büchner (1824-1899) tudományos materializmusa és persze Charles
Darwin (1809-1882), valamint francia előfutára, a korai evolucionista-encik¬
lopédista, Jean-Baptiste Lamarck (1744-1829). Vellozo kora divatos áramlatai
közül többet is (teozófia, ezotéria, martinista szabadkőművesség, kabbala,
asztrológia stb.) igyekezett minél inkább megismerni, ?? és a közös nevezőt
ezekhez a püthagoreus elvekben találta meg. Szintézisét a kortársak neo-püt¬
hagoreus gondolkodásnak nevezték el, amit számos saját lírai és prózai szö¬
vege??? mellett az általa létrehozott rövidebb-hosszabb életű lapokban is igye¬
keztek kifejteni és népszerűsíteni (Ramo de Acácia, Pátria e Lar, Mirto e
Acácia, Brasil Cívico, Pitágoras, Luz de Crótona, A lámpada). Nézetrendsze¬
rét irodalmi alkotásai közül legteljesebben talán nagy elbeszélő költeménye,
a 300 oldalas Atlántida (Atlantisz) tükrözi, amit 1933-ban fejezett be, de csak
halála után, 1938-ban jelent meg."
321 HAMVAS Béla: Püthagorasz (esszé), Kortárs (2003/2. sz.), 2.
522 Előbb létrehozta a Láthatatlan Fény Ezoterikus Tanulmányok Központját, később a Lát¬
hatatlan Fény szabadkőműves páholyt, mely a Louis Claude de Saint-Martin (1743-1803)
által alapított Martinista Rendhez tartozott. Curitiba-ban nemcsak utca és iskola viseli a ne¬
vét, de 1939. április-májusában 242 taggal létrejött a róla elnevezett szabadkőműves páholy
is, a Loja Dario Vellozo. Vö. Rosala GARZUZE: Dario Vellozo e o neo-pitagorismo contem¬
pordneo, 1939 július 21-i előadásának többször (1941, 2008) átdolgozott szövege. Közli:
https://diariovellozo.blogspot.com/2013/09/quem-foi-dario-vellozo_13.html (letöltes 2022.
januär 26.)
323 "Teljes életművének újrakiadását öt kötetben a neo-püthagoreus központ végezte el az
1960-70-es években.
324 Műveinek részleges jegyzékét összeállította Claudio DENIPOTI: Um homem no mundo
do livro e da leitura, Revista de Historia Regional, vol. 6. no. 2. (2001), 90.