Oldal 108 [108]
III. KÉT SZERKESZTŐ: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGÁLMODÓ
elöadhatónak nem bizonyult, az első folyamot két részre osztotta és így négy
évfolyamot tart. A tanulók ne értelmük hiú kielégítését czélozzák, hanem
annak elsajátítására törekedjenek, ami az emberiség újjászületésének közre¬
munkálására legalkalmasabbä teszi öket.°!!
Ez a pozitivista nevelesi aktivitäs Teixeira Mendes haläla utän erösen hanyat¬
lott. A Rio de Janeiró-i központ mégis terjeszkedett. 1928-ban kápolnát avatott
Porto Alegre-ben (Capela Positivista), és az ereje teljében lévő brazil közösség
Pärizsban is jelen volt, ahol az Apostolado Positivista do Brasil 1903-töl mü¬
ködtetett egy käpolnät (Chapelle de l'Humanité) a Marais negyedben. Ez ma
az Emberiség Valläsänak egyetlen fennmaradt euröpai temploma.°!?
Brazília más városaiban is létrejöttek pozitivista körök (Sáo Paulóban,
Salvador da Bahia-ban, Recife-ben, Curitiba-ban), és a Rio de Janeiró-iak mel¬
lett gyakran fontos szerephez jutottak nemcsak a helyi, de az országos politi¬
kában is (pl. az új, köztársasági szimbólumok megtervezésében, az állam és
egyház szétválasztását eredményező elvi vitákban, vagy az abolicionizmus
folyamatában stb.). Közülük is kiemelkedtek a Rio Grande do Sul-i pozitivista
politikusok: A. A. Borges de Medeiros (1863-1961), aki összesen 35 éven át
(1898-1908-ig és 1913-1928-ig) töltötte be a tagállam elnöki tisztét; Júlio de
Castilhos (1860-1903), Rio Grande do Sul állam 1891-es, comte-iánus alkot¬
mányának szerzője és Demétrio Ribeiro (1853-1933), a brazil köztársaság első
agrárminisztere.?"? Ez a brazíliai jelenség nem egyedülálló Latin-Amerikában.
Anderle Ädäm úgy fogalmaz: ,,[...] a pozitivizmus nemcsak gondolati — ideo¬
lógiai, filozófiai — jelenség, hanem a kormányok »hivatalos« filozéfiaja, és gya¬
korlati politikájának is része lett a hatalomra kerülő pozitivista politikusok
révén Latin-Amerika legtöbb országában. Azt is mondhatnánk: Latin-Amerika
a pozitivista eszmék megvalósításának kísérleti terepe lett?"
Artur César Isaía, a brazíliai spiritizmus avatott ismerője hívja fel a figyel¬
met két fontos összefüggésre. Egyrészt arra a kapcsolatra és hatásra, ami a po¬
zitivistákat a spiritizmushoz köti. A francia forradalom után, a XIX. század
3 KOZARY Gyula: II. Bélcseleti mozgalmak, vegyesek. A positiv dogmaleczkek, Bölcseleti
Folyóirat, 7. évfolyam (1892), 720-723.
32 Az adatokat vö. a Rio de Janeiró-i templom honlapján közöltekkel. Ugyanott követhető
az épület és 15 ezer kötetes könyvtárának felújítására 2014-ben megindított projekt is: Templo
da Humanidade acompanhe o projeto de revitalizagäo, http://templodahumanidade.org.br
(letöltes 2017. december 23.)
38 V6. Frederic AMORY: Euclides da Cunha and Brazilian Positivism, Luso-Brazilian
Rewiev, vol. 36. no. 1. (1999. Summer), 87-94.
314 ANDERLE Âdém: Nemzettudat és kontinentalizmus Latin-Amerikában a XIX. és XX.
században, Budapest, Kossuth, 1989, 109.