Page 91 [91]
III.1. Lisszabonban: Joao de Barros
tradícióban gyökerezett, szemben az előző századfordulón széles körben al¬
kalmazott jezsuita elvekkel. Monografusa irja rola: ,Joao de Barros tehat
a dogmáktól és túlzott tekintélytisztelettől mentes oktatásért küzdött, mely
kibontakoztatja az intelligenciát és megerősíti a jellemet azáltal, hogy harmo¬
nikusan és szabadon fejleszti a gyermeki lelket."?? Számára alapvető nevelési
cél az ,új ember" formálása, olyan emberé, aki képességeinek sokoldalú fej¬
lesztése által válik képessé arra, hogy tevékenyen vegyen részt a társadalom
újrarendeződésének elkerülhetetlenül közelgő folyamatában.?? Mindez pedig
— Barros szavait idézve — a haza újjászületését szolgálja: ,,[...] a miénk olyan
ország, mely létének új értelmet keres, ahogy Japán, és magunkban új lélek
születését tapasztaljuk, ahogy Brazília."?"
Az 1890-es évek óta válságtudatban élő portugál értelmiség a társadalom
rekonstrukcióját az oktatás segítségével képzelte el. A megújított iskolák,
a megfelelő szellemben felkészített tanítók és a segédszemélyzet új embertí¬
pust, a köztársaság tudatos polgárát hivatottak nevelni a lakosság minél széle¬
sebb köreiben, így gondolták a portugál monarchia válságának idején a repub¬
likánusok, és gyakran beszéltek erről , a felvilágosodási korok kritikus és
áhítatos hangján.?? Barroshoz hasonlóan mindannyiukra erős hatást gyako¬
roltak a felvilágosodás eszméi, a pozitivizmus, és ennek folytán az a meggyő¬
ződés, hogy a társadalom haladását az oktatás nagyban elősegíti.
A Revista Atlántida luzo-brazil arculatát jól kiegészítette a társadalompo¬
litikai összefüggésekbe ágyazott oktatási profil, amit főként portugál szerkesz¬
tőjének személyes érdeklődése juttatott nagy szerephez a lap anyagában, de
más atlantidák is voltak, akik az oktatást az átfogó társadalmi, gazdasági re¬
formprogram kulcskérdésének tartották.?"
22 ,Pugnava, portanto Joäo de Barros por uma educaçäo anti-dogmätica e anti-autoritäria
que forjasse a inteligéncia e robustecesse o caracter através do desenvolvimento harmonioso
e livre do alma infantil.” FERNANDES i.m. 19.
253, FERNANDES i.m. 17.
254 [...] nds somos um paiz que procura uma nova razäo de existencia, como o Japäo, e
sentimos nascer em nös uma alma nova, como o Brasil." Joáo de BARROS: A República e
a Escola, Lisboa, Aillaud, Alves, é.n. [1914], 16-17.
235 LEVENDEL Júlia: , Képességem és szándékom szerint; Liget (2007/11.), 66.
356 A folyóiratban közölt legkomolyabb pedagógiai írás Barrostól az 1919 novemberére kel¬
tezett: O Problema educativo portugués, Atlántida, no. 42-43. (1919. h.n.), 729-745.