Oldal 200 [200]
198 ¢ A MARTiRIUM HOMALYABOL
juttatásának gyakorlata szempontjából azonban az új évezred jelentős val¬
tozásokat hozott. Mindazok az entitások, amelyek révén a sibe tudáselit
éltetni kívánta a sibék egységét — egyszersmind táplálva történelmi tuda¬
tukat is — a kínai nemzet és állam kulturális örökségének részévé lettek
(vö. Lowenthal 1996]. Mint már említettem: a Sibe Ősök Temploma előbb
tartományi (2003), majd orszägos szinten (2006) a kulturälis öröksegvedelmi
műemlékek rangjára emelkedett. 2006-ban a Nyugatra Telepítés Ünnepe is
felkerült a szellemi kulturális örökség listára." Ugyancsak nagy figyelmet
kapott Han Oikun , családfa-egyesítő" története is, amelyre állami szinten
2001-ben figyeltek fel, mint a 21. századi szocialista modernizáció utóbbi
tíz esztendejének kiemelendő példájára (Han 2004: 65]. Evvel kapcsolat¬
ban hangsúlyozni kell azért, hogy a figyelem nem elsősorban Han Cikun
családfáira vagy , családfa-egyesítő" történetére irányult. Sokkal inkább
Han Oikun publikációs tevékenységére, ami a , családfa-egyesítő" történet
révén — kimondva-kimondatlanul is — annak megértetését célozta, hogy
miért fontos a sibék számára a családfákhoz köthető értékeik , átmentése"
a jelenbe (vö. Han 2005].
A kérdés már csak az, hogy milyen következményekkel jár együtt mindez.
Azzal, hogy a sibe etnikus nacionalista törekvéseket éltető eszme pillérei
az egységes kínai nemzeti kultúra víziójának kézzel foghatóan is a részévé
válnak, és ezzel együtt az eszme maga a jelentőségét veszti? Vagy éppen
ellenkezőleg, az eszme továbbra is megtartja normatív és formatív erejét?
Munkám végén - egy kitekintés erejéig — visszatérek tehát kiindulópontom¬
hoz, a Chabucha’er Sibe Autoném Járásba, hogy ott, a Nyugatra Telepítés
Ünnepének egy kiemelt példáján keresztül tekintsem át a kérdést a fenti
változások fényében.
2.1. Az oroszlán álma
A fentiek alapján azt hihetnénk, hogy a Nyugatra Telepítés Ünnepe nem
hozott semmi újat a Xinjiang Ujgur Autonóm Területen élő sibék számára.
Különösképpen nem a Chabuchaer Sibe Autonóm Járásban élő sibe közösség
számára, akik körében — mint mar volt réla sz6 — az ünnep mindig is a sibe
hagyományok részét képezlhet]te.
Valójában azonban a Nyugatra Telepítés Ünnepe itt is, akárcsak a sibék
valamennyi többi csoportjánál, már nem csak arra szolgált, hogy az átélt
történelmi trauma megőrződjön a sibék emlékezetében. Az ünnep 1983-ban
kitalált formája — a politikai mártírium hangsúlyozása révén - sokkal inkább
a , sibe nemzet" mozgósítását célozta meg.
30 A kulturális örökség fogalmának térhódításáról bővebben lásd Fejös 2005.