Oldal 184 [184]
OCR
182 " A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL Már a sibék áttekintő történetéről szóló könyv 1986-os újrakiadása is a fenti elgondolások mentén született meg: ebben a szerkesztők egy új, külön fejezetet szenteltek a Nagy Nyugatra Telepítés történetének ismertetésére, ami az 1963-as kiadásban még nem szerepelt. Ez a fejezet A Qing-dinasztiabeli sibe nemzetisegnek az anyaorszdgért tett äldozata cimet kapta (,,Xibozu Jianshi” Bianxiezu 1986: 40-66). Ez a változtatás is jól jelzi, hogy a sibék , hivatalos történetének" írói miként próbálták nemzetiségük történelmét a patriotizmus ideológiájához igazítani. A sibe tudáselit tagjai 1989 szeptemberében még egy szimpóziumot is összehívtak (Erősítsük meg a hazafias nevelést és a nemzeti egységet szimpózium). Ezt 1991 szeptemberében egy másik tanácskozás követte: A sibe nemzetiség hazafias történetének szimpóziuma. Az előbbi eseményen 45, az utóbbin már 85 fő vett részt (Na — Han 2010: 618]. A jelenlévők mindkét szimpóziumon azokat a történelmi fordulópontokat vették sorra, amelyeket felhasználhatónak véltek a sibék hazaszeretetének bizonyítására — ami feltétele volt annak, hogy minél több, a Párt által kínált jogot és lehetőséget kivívhassanak maguknak. Így került szóba a sibéknek az 1911-es forradalomban való részvétele (lásd Ma 1994: 175]. Ugyancsak kiemelték az északkeleti sibéknek a , hazaszerető erőkhöz" való csatlakozását a japán megszállás idején, továbbá a xinjiangi sibéknek a Három Terület Forradalmában való bátor helytállását." Mégis, egyetlen olyan esemény sem volt, ami olyan kitüntetett figyelmet kapott volna, mint a Nagy Nyugatra Telepítés. Ezen esemény hazafias tettként való értelmezésének bizonyságaként számos történelmi mozzanat kapott hangsúlyt. Ezek közé tartozott a xinjiangi sibék szerepe Ili földjének , magtárrá" változtatásában, az ország nyugati határvédelmének kiépítésében?" és az ország védelmében való helytállásában." A legfontosabb az érvek sorában azonban annak a ténynek a hangsú207 Az ún. Három Terület Forradalmában a sibék lovas osztagai a Kínai Kommunista Párt oldalán szálltak harcba. Az akkor elesett 34 sibe hőst ma a nemzeti hősök sorában tartják számon. A Három Terület Forradalmáról bővebben lásd Benson 1989; Dimulati 2008: 10-11; Ji 2004: 57-63; Ha 1997. , A rendelkezésre álló források szerint a sibék a 19. század elején már 78 700 munál (1 mu — 7 1 + . er aan ve. ae e 7 hektár) is nagyobb területű földet műveltek meg. A legfontosabb termesztett növények közé *Fartozott a búza, a kukorica, az árpa, a köles, a napraforgó és a dohány. De mindezek mellett az állattenyésztés és a kertgazdálkodás is példaértékű volt (Dimulati 2008: 15]. Habär az Ili térségében felállított katonai táborok közül csak egy viselte a sibe tábor nevet, a sibe katonák több táborban is teljesítettek szolgálatot. Így például miután a szolon tábort fertőző betegségek tizedelték meg, kétszer is — előbb 1798-ban, majd 1834-ben - sibéket rendeltek a táborba szolgálatra (Dimulati 2008: 8]. A sibe tudáselit mindebben a sibék megbízhatóságának a példáját látja. A sibe tudáselit idesorolja az 1860-as évekbeli oroszországi konfliktust, amely 1882-re rendeződött [lásd Dimulati 2008: 8-9], továbbá a sibék részvételét mindazon zavargások letörésében, amelyekre Xinjiang déli vidékén került sor az 1800-as években (Guo 2005: 357-302). 20 we 20 © 210
