Oldal 183 [183]
OCR
IV. METAMORFÓZIS A PATRIOTIZMUS JEGYÉBEN ? 181 a sibék által mára szent helyként tisztelt Gaxian-barlang?" vagy az egyszarvú, szárnyas , lény", 9" amelyek az 1980-as évek óta a legkülönfélébb tárgyi hordozókon jelennek meg. 2010-ben ez utóbbit láttam magam is a Sibe Ősök Templomában, az ősöknek felállított oltár mögött, dombormű formájában. Az elmélet elterjedése véleményem szerint a , hivatalos" történelem íróinak és a sibe tudáselit együttműködésének köszönhető. Han Oikun visszaemlékezései is alátámasztják, hogy a sibe tudáselit Xiao Fuval együttműködve, a kutatási eredményeket egymással megosztva igyekezett bizonyítékot találni a xianbei eredetre (lásd pl. Na — Han 2010: 21-22). Az elmélet elfogadtatásának lehetőségét pedig éppen a közösen , felfedezett" mandzsu nyelvű sztélé szövegértelmezésének az 1980-as években meginduló régészeti ásatások eredményeihez való igazítása hozta meg számukra. A sibe tudáselit ugyanis a sztélén a sibék , őshazájaként" feltüntetett vidéket azonosnak vélte a xianbeiek öshazäjäval. Han Qikun az általa 1987-ben írt családfakönyv Új bevezető a Hashihuli nemzetség családfájához című részében?" sem véletlenül sejteti: családjának története is valójában egy újabb mozaik a sibe őseredet kérdésének megoldásához. A családfába utólag beleírt állítás pedig, hogy a sibék az ősi xianbeiek leszármazottai, Xiao Fu segédletével került be a könyvbe (Han 2005: 223]. Ne higgyük azonban, hogy a xianbeiektől való származtatás eredete a nép körében széles körben elterjedt lett volna. Jól példázza ezt az a fentebb ismertetett kérelem, amit a sibe tudáselit a kormányzathoz nyújtott be többek között annak érdekében, hogy a sibék történelmét, ha máshol nem, legalább kädereik körében ismertté tehesse. Erre példa Ji Oing egy jóval később, 2004ben publikált tanulmánya is, ami a Tanuljuk a xianbei és a sibe történelmet címen látott napvilágot (Ji 2004: 10-33]. A szerző itt, ebben az írásában fogalmazza meg azt is, hogy a történelem feltárására irányuló munkájának legfőbb feladatát az individuumok és az állam igényeinek összeegyeztetésében látja: A történelem elmondja nekünk: mind a sibe nemzetiség délre vándorlása, mind pedig nyugatra vándorlása jó, mindkettőre [azert került sor], mert az országnak szüksége volt rájuk. [...] A sibe nemzetiség történelmében az anyaország iránti lojalitás a fő vezérfonal, gyermekeinknek, unokáinknak, utódainknak sosem szabad feledniük a hazaszeretet e lelkületét, ez a mi nemzetiségtink sorsdnak vezérfonala. (Ji 2004: 33) (lasd 3/34. sz. melléklet) 204 A barlang a mai Orocsen Nemzetiségi Autonóm Zászló Alihe Járásában található; a kulturális forradalom utáni felfedezése óta tárgya és eszköze a xianbei eredetmítosz igazolására irányuló kutatásoknak. A szóban forgó egyszarvú, szárnyas lényt ábrázoló tárgyakat 1980-1981-ben, a mai Jilin tartománybeli Laoheshen falu határában fellelt temetőben folytatott ásatások során tárták fel. A kínai tudósok a temetőt a xianbei leletek közé sorolják. 106 Lásd e kötet 165. oldalát. 205
