Seite 180 [180]
178 ¢ A MARTiRIUM HOMÁLYÁBÓL
Yanjiusuo — Xinjiang Shaoshu Minzu Shehui Lishi Diaocha Zubian 1963).
Mint már említettem, ez volt az első olyan munka, amely a sibe történelem
(relkonstruálását célozta meg. A könyv, amely végül 1963-ban, a Kínai Tu¬
dományos Akadémia Nemzetiségi Kutatóintézetének belső forrásanyagaként
került nyomtatásra, a sibék , hivatalos történetének" megtestesítője lett. Arra
azonban, hogy a könyvet nyilvánosan publikálják, még várni kellett — a Nagy
Proletár Kulturális Forradalom ugyanis ideiglenesen kerékbe tört minden
ilyen vállalkozást.
Ji Qing visszaemlékezéseib6l tudni lehet, hogy nem sokkal azutan, hogy 6
és Xiao Fu - északkeleti kutatóútjuk végeztével — hazatértek a Chabucha’er
Sibe Autonóm Járásba, Xiao Fu meghívást kapott Pekingből. Felkérték, hogy
térjen vissza a fővárosba, és folytassa munkáját a Központi Nemzetiségi
Kutatóintézetnél. Ott - többek között Tu Changsheng segitségével — Xiao Fu
folytatta a sibék rövid történetének megírását; az első kivonat nyomtatásra
való előkészítése kétséget kizáróan az ő munkájának köszönhető (Ji 2004:
8]. Ám a kulturális forradalom nem kímélte őt sem: vissza kellett térnie a
Chabucha’er Sibe Autoném Jarasba, hogy a falubeliekkel együtt vegye ki
részét a mindennapi termelőmunkából - földet művelt és csatornát javított,
mint a falubéliek döntő többsége. Történetírói munkáját csak a Nagy Proletár
Kulturális Forradalmat követően kezdhette újra, a Xinjiangi Társadalomtu¬
dományi Akadémia munkatársaként. Egykori kollégája, Ji Qing meghaté
sorokkal emlékezik vissza erre az időszakra:
Az idő nem várja meg az embert, Xiao Fu ekkorra már hatvanéves lett;
erős, egyenes ember [volt], [aki] minden szó nélkül ragadott ismét tollat,
és folytatta a sibe nemzetiség történelmének kutatását [...]. (Ji 2004: 8-9)
(lásd 3/32. sz. melléklet)
1979-ben, a kulturális forradalom elmúltával ugyanis az Állami Nemzetiségi
Ügyek Bizottsága, aminek feladata a központi kormányzat és a nemzeti ki¬
sebbségek közötti együttműködés összehangolása volt, eldöntötte: folytatni
kell az 1950-es években megkezdett munkálatokat. Az 1956-ban tervbe vett
három könyvsorozat megjelentetésén túl további két sorozat megindítását
tűzték ki ekkor feladatul. Ezek a következő címet viselték:
(1) A kínai nemzeti kisebbségek és
(2) A kínai nemzeti kisebbségek társadalomtörténetének vizsgálata.
Az öt sorozat végül a Könyvsorozat a nemzetiségi kérdés öt fajtájáról címen
vált a kínai történetírás részévé.
16 Az öt könyvsorozat összesen 402 kötetet foglal magába; megírásuk és szerkesztésük
1958-tól 1991-ig folyt mintegy 1760 ember segédletével (, Xibozu Jianshi" Bianxiezu —
„Xibozu Jianshi” Xiudingben Biannxiezu 2008: Elösz6, 1-2).