Oldal 156 [156]
154 + A MARTiRIUM HOMALYABOL
feljebbjutáshoz és egy adott tisztség örökösödési jogának bizonyításához mar
a 17. század első harmadától kezdve szükséges volt a származás igazolása
(Li 2006: 3-4].173
1735-ben maga Oianlong császár adta parancsba a mandzsu nyolczászlós
hadseregben szolgálatot teljesítő katonák és más tisztviselők családfájának
összeírását. Nem titkolt célja a mandzsu etnikus identitás megerősítése volt
(Li 2006: Előszó, 1-2]. A könyv, amely végül A Nyolc Zászlóbeli mandzsuk
nemzetségeinek annotált feljegyzései címen 1744-ben készült el, 80 kötetből
áll, és mintegy húszezer, 1114 nemzetséghez tartozó ember nevét őrizte meg."
A sibe családfák szerkesztésének a nép körében elterjedt gyakorlatára — a
mandzsu családfákkal egyetemben - legelőször Kangxi császár idejéből ma¬
radtak fenn peldäk (Tongjia - Wen 2009: 144). Ezek közül valö a Han Qikun
nemzetsége által őrzött mandzsu nyelvű családfa is.
1.2.1. A mandzsu nyelvű családfa 1872-ből
A Han Oikun által nyilvánosságra hozott nemzetségi családfák közül a
mandzsu nyelven írt családfa a legrégebbi (lásd 33. sz. fotó). Rajta mindössze
egyetlen sornyi kínai szöveg található; ez a sor a családfa jobb szélén fut, és a
családfa szerkesztésének idejéről, illetve a családfát írók személyéről tájékoztat:
Tongzhi uralkodásának 11. évében, 12. hó 3-ának szerencsés napján hoz¬
záírván és kiigazítván tisztelettel egységbe rendezte Yongkui és Jilinga
(lásd 3/22. sz. melléklet)
E szerint a Han Oikun által őrzött családfát 1872-ben írták meg. Formai
tekintetben az adott családfa a vászon- vagy selyemleplekre írt ún. , feljegy¬
zésleplek" közé tartozik. Ezek mellett a sibék körében a családfák formája
szerint külön szokás számon tartani még a könyvszerű formában vezetett
ún. , feljegyzéskönyveket" is. Az előbbieket kínai nyelven pudannak, az
utóbbiakat pushunak nevezik (Tongjia — Wen 2009: 144]. Mandzsussibe
nyelven azonban ma csak a booi durugan kifejezéssel utalnak a családfákra,
173 A vonatkozó dokumentumokból tudni lehet, hogy a nyolczászlós hadsereg szemrevé¬
telezésére minden harmadik évben sort kerítettek. Ha a fiúgyermekek elérték 16. vagy
18. életévüket, szolgálatra alkalmasnak tekintették őket. Ilyenkor valamennyiüknek
regisztrálniuk kellett, etnikus hovatartozásuk és hivatali pozíciójuk megadásával (Xinjiang
Shaoshuminzu Gujiban - Beijing Shi Minwei Gujiban 2003: 3-4).
14 Az eredetileg Hong Zhou, F’ertai, Fu Min, Xu Yuanmeng &s mások által szerkesztett
könyvet 2002-ben adtäk ki üjra (Hong 2002). A kinai nyelvü üjrakiadäs härom nagyobb
lélegzetű kötetbe sorolta az eredeti anyagot (1-350, 351-668, 669-986). Aharmadik köteten
belül a családfák felsorolása a szolgálatot teljesítők életrajzi adatainak (behódolás ideje,
lakhely, pozíció stb.) ismertetésével együtt a 872. oldalon ér véget; utána a mellékletben,
a csatolt keresőrendszerben lehet a nevek között tájékozódni.