Oldal 100 [100]
98 ® A MÄRTIRIUM HOMALYÄBÖL
kínai nemzettel, a kínai kultúrával és a sajátosan kínai színezetű szocialista
úttal való azonosulás megfogalmazása.
2.1.1. A , négy identitás"
A ,négy identitás" tudatosításának a kínai nemzeti egység megteremtését
elősegítő szerepére Hu Csin-tao mutatott rá, foglalatát adva a marxizmus
államra, nemzetre és kultúrára vonatkozó nézeteinek.
A négy közül az , első identitás" a hatalmas anyaországgal, azaz az állammal
való azonosulás, ami az állam és a nemzetiségek közötti kapcsolat, illetve
e kettő kölcsönös egymástól való függése tudatosítását célozza meg — nem
véletlenül. A Párt ugyanis a kínai nemzeti egység megteremtésével kapcso¬
latban mindenekelőtt az állam kiépítését tartja szem előtt, amit egyesített
soknemzetiségű államként aposztrofál.
Az etnikumok politikai integrálásának kérdését Hu Csin-tao 2008-ban, a
, reform és nyitás" 30. évfordulójának megemlékezésén is érintette. Idézem:
Állhatatosan kell fejlesztenünk a szocialista politikai civilizálást, el kell
mélyítenünk a politikai rendszer reformját, fenn kell tartanunk és töké¬
letesítenünk a népképviselet rendszerét, a Kínai Kommunista Párt által
vezetett többpárti együttműködést és a politikai konzultáció rendszerét, a
nemzetiségi területek autonómiájának és a néptömegek autonómiájának
rendszerét [...]. (Chen 2010: 18] (lásd 3/9. sz. melléklet)
Hu Csin-tao a fentiekben a politikai civilizálás fogalmát teszi meg központi
fogalomnak, aminek legfontosabb feltétele — a Párt felfogása szerint — a jog¬
rendszer fejlesztése.§ A kommunista rezsim értelmezésében ugyanis csak
a törvényeken keresztül végrehajtott politikai civilizálás, illetve az etniku¬
mok politikai integrációjának tökéletesítése révén építhető ki az egységes,
multietnikus kínai állam.
E folyamaton belül azonban a demokratizálódás folyamatának kérdésköre
minduntalan a háttérbe szorul - leginkább a kommunista rezsim attól való
félelmében, hogy a demokrácia keresésével együtt jár a nemzeti kisebbségek
etnikus öntudatának megerősödése (vö. Chang 2010: 20; Zheng 2010: 36].
Mindez azt sugallja, hogy akommunista rezsim a nacionalizmust jogi elveken
nyugvó ideológiaként határozza meg, amelyben az etnicitás mint az államot,
az állam működését fenntartó jogrendszert, illetve a kínai nemzeti egységet
fenyegeté erd jelenik meg (v6. Eriksen 1993: 119-120).
A Párt politikai propagandájában a nacionalista ideológiát mégis etnicitás
fölötti ideológiaként látjuk viszont, amikor azt hirdeti, hogy valamennyi nem¬
64 Az adott fogalom jelentésértelmezéseiről lásd pl. Xu 2006; Chang 2010.