Page 75 [75]
I. NEMZETEN INNEN, NEMZETSÉGEN TÚL ® 73
halottaival folytatott, elsődlegesen a halott jólétéről való megbizonyosodást
szolgálta (vé. Hsu 1971: 176) a célból, hogy a rontás elkerülhető legyen."
Mindennek hátterében a lélekképzetek meglehetősen összetett elgon¬
dolása áll, amely már az ókori Kínában elültette az elhunyt ősök lelkeinek
védelmező és a mindennapokra hatást gyakorló erejébe vetett hitet (Maspero
1978: 154-204). Erre a hitre épült fel a gyakorlat is, hogy az élők — a gyászidő
leteltével — az ősöknek emelt templomokban és/vagy házi oltáraiknál ún.
lélek-táblákat állítsanak " amelyek felállításával halottjaik elfoglalhatják
helyüket az ősök világában.
Idővel azonban az ősöknek bemutatott áldozás újabb és újabb formái
jelentek meg, új hordozóit teremtve meg az ősök emlékezetben tartásának
és a róluk őrzött tudás átadásának. Ilyen hordozók lettek a családfák és a
temetőbeli sírkövek, amelyek funkciójukban semmiben sem különböznek
a templomokban vagy az oltároknál elhelyezett lélek-tábláktól. Az előttük
bemutatott áldozás is ugyanazt a célt szolgálja, mint a lélek-táblák esetében:
fenntartani a kapcsolatot az ősökkel, amivel párhuzamosan, az ősökre vonat¬
kozó tudás emlékezetben tartása és felidézése révén formálódik nemzedékről
nemzedékre egyetlen közös egységgé a leszármazottak közössége.
Az ősöknek bemutatott áldozás után, mikor hazaindultunk a temetőből,
mindegyre azon gondolkodtam magam is, amit láttam és érteni véltem:
a hófödte sírhalmokon és az előttük magasodó sírköveken; a sírhalmok
mélyén nyugvó holtakon és az előttük leboruló leszármazottakon. Azokon
az utódokon, akik, mint minden , túlélő közösség", együtt élnek a maguk
halottaival, és rájuk emlékezve őrzik a múltra vonatkozó közös tudást. Azt
a tudást, ami , túlélő közösségük" minden egyes tagját , mi"-vé kovácsolja
össze (v6. Kunt 2003: 29-30).
A 20. század derekán hatalomra jutó kommunista rezsim legfőképpen az
így formálódó identitásokat igyekezett felülírni annak reményében, hogy a
Kína határain belül élő , túlélő közösségeket" a formálódó kínai nemzetbe
olvassza. Másképpen fogalmazva: a Párt célja egy olyan , elképzelt közösség"
életre hívása volt, ami a Kína határain belül élő etnikumok rokonságelvű
társadalmának helyébe léphet (vö. Eriksen 1993: 99-101]. Ez a folyamat,
amely az 1950-es években meginduló etnikus klasszifikációs program ke¬
retében teljesedett ki, és amelynek legradikálisabb pontját a Nagy Proletár
Kulturális Forradalom képezte, ékes példa arra, ami az etnicitásra vonatkozó
tudományos kutatásokból mára már tudott: hogy az etnicitás és az identitás
10 Az evőpálcikákkal folytatott jóslás, amiről Han Yingmei beszélt, majd el is játszott
előttem, a han kínaiak körében is ismert.
# A kinai nyelvben a häzi oltäroknäl &s az ösök templomaiban felällitott lelek-täbläkra
hasznält ältalänos terminus a pai (Freedman 1970: 172). Ezenkivül a ketfajta oltär
tekintetében megkülönböztetik még a shenwei és a shenchu kifejezéseket is, amelyeket
leginkább , szellem-helyként" lehetne visszaadni, de ezek használatával kapcsolatban a
kutatók nem jutottak konszenzusra (lásd pl. Baker 1968: 63; Shryock 1931: 170).