Page 56 [56]
54 ® A MÄRTIRIUM HOMALYABÔL
törekvéseik kibontakoztatásához miért az eredet és a leszármazás kérdését
helyezték mindenek elé, illetve hogy az így kiteljesedő sibe etnikus naci¬
onalizmust hogyan segítette a Nagy Nyugatra Telepítés mítoszként való
előléptetése. A sibe etnikus nacionalista törekvések kibontakoztatásának
egyik legfőbb lehetőségét ugyanis éppen a Sibe Ősök Temploma (re)konst¬
ruálható történelmének képlékenységében és a hatalmi játszmákba való
beemelésében véltem és vélem felismerni. Abban a folyamatban, amelynek
során a templom nem egyszerűen múzeumként, hanem a Nagy Nyugatra
Telepítés tárgyi tanújaként épült újjá: a politikai mártíriumtétel olyan szent
helyeként, ahol — a sibék (relkonstruálódó történelmét kanonizálni igyekvő
etnikus nacionalista törekvések felfogása szerint — a nyugatra települő sibéket
hozzátartozóik elbúcsúztatták, és ahol emiatt a sibék, (újrajteremtett hagyo¬
mányaik szellemében, áldozatot mutattak és mutatnak be őseiknek.
E fenti felismerés vetette fel bennem a kérdést, hogy vajon milyen
jelentőséggel bír az őskultusz a sibe etnikus nacionalista törekvések kibon¬
takoztatásában, illetve milyen összefüggés áll fenn közte és a Nagy Nyugatra
Telepítés mítosza között. A välaszt vegül terepmunkäm mäsik fontos szin¬
helyen, a Xinjiang Ujgur Autonöm Területen belül talälhatö Chabucha’er
Sibe Autonöm Järäsban leltem meg.
Az itt található nyolc falu — amelyre a sibék történelmi öröksegükkent
tekintenek -— a nyolczászlós hadsereg katonai táborainak mintájára épült ki,
és eredetileg mindegyikük az Ili folyó közelében húzódott. Ugyanakkor, iga¬
zodva a Chabucha’er-csatorna kiépitése (1808) adta lehetőségekhez, az idők
folyaman néhany falu — a kedvezőtlen viszonyok miatt — többször is áttele¬
pülni kényszerült. Legnyugatabbra a mai Első és Harmadik falvak épültek
fel, amelyeknek a letelepedést követően egyszer sem kellett költözniük; nem
úgy az eredetileg közöttük felépülő Második falunak, amelynek háromszor
is át kellett települnie, mígnem legvégül a falvak sorának keleti végén kapott
helyet. Rajta kívül csak a Hetedik falu volt az, amelynek háromszor kellett
költöznie; a Negyedik, az Ötödik, a Hatodik és a Nyolcadik falu mindössze
egyszer kényszerült áttelepülésre (Guo 2005: 345-346).
A ma életben lévő közigazgatási besorolás szerint a Hatodik falu a tér¬
ség politikai központjaként községgé nőtte ki magát, ami hivatalosan a
Chabuchavr község nevet viseli. Az Első és a Harmadik falu összeolvadva
ugyancsak községi rangra emelkedett, Aixinsheli község néven. Ugyanakkor
a chabucha’eri sibék a nyolc falu mindegyikét mind a mai napig Első niru,
Második niru, Harmadik niru, Negyedik niru, Ötödik niru, Hatodik niru,
Hetedik niru és Nyolcadik niru néven nevezik. Így őrzik emlékezetükben
azt, hogy ezek a falvak az egykori nyolczászlós rendszer nyomán épültek ki."
Az itt folytatott kutatásaimat elsősorban az indokolta, hogy lássam: mind¬
7 A falvak sibe elnevezésén belül a niru mandzsu szó eredeti jelentése: "nyíl, nyílvessző"
de a nyolczászlós hadseregen belül a niru szóval jelölték a zászlók alapegységét is (Uray¬
Kőhalmi 2000: 6]. A falvak neve kínai nyelven a sibe nyelvű elnevezések hangalaki