Page 134 [134]
132 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
állomásozó kisebb-nagyobb egységeinek erejét az eltérő funkciók miatt nehéz
lenne összevetni.
A helyi erőviszonyok ráadásul kiegészülnek azon erőkkel, amelyek ugyan
nem a szigeten tartózkodnak, de az ott kialakuló katonai helyzetet mindekoron
befolyásolják. Ebben a tekintetben érdemes egy regionális és egy nagyhatalmi
szintet megkülönböztetni. A regionális szint legfontosabb szigethez kapcsolódó
eleme a görög-török konfliktus, amelyben Görögország és a görög ciprióták
katonai kapacitásai messze elmaradnak a törökök erejétől. Noha ezt effektív
diplomáciával és védelmi szövetségekkel kompenzálni tudják, az aszimmetrikus
katonai helyzet a geostratégiai koncepcióik egyik legfontosabb mozgatóru¬
gójává vált. A nagyhatalmi szint legszámottevőbb jellemzője, hogy Ciprus a
nyugati érdekszférába tartozik, a szigeten állomásozó erők tehát Washington
és szövetségeseinek térségbeli pozícióit erősítik. Ez a tapasztalat természetesen
jelentős hatást gyakorol az USA szigettel kapcsolatos geostratégiai orientáció ¬
jára, amelyben legalább kettő katonapolitikai érdek azonosítható. Az első, hogy
Washington tulajdonképpen a helyi katonai status guo fenntartásában érdekelt,
azaz abban, hogy a sziget ellenőrzésének nyugati kizárólagossága megmaradjon,
a lehetséges nagyhatalmi vetélytársak katonai értelemben ne tudjanak ciprusi
pozíciókat szerezni. A második, hogy az egyébként jelentős mértékben fel¬
halmozott erők kizárólag elrettentési célú alkalmazása fennmaradjon, azaz a
szigeten és környékén felhalmozott görög és török erők ne egymás ellenében
kerüljenek felhasználásra. Washington Ciprussal kapcsolatos geostratégiai
orientációjának ez az egyik legfontosabb mozgatórugója, amely sok esetben
ellehetetleníti a ciprióták érdekeinek figyelembevételét.
A katonai jellegű prioritások elemzésekor érdemes röviden kitérni a brit
pozíciókra is, noha a kérdéssel foglalkozó szakirodalmak hiányában ezek a
megállapítások inkább csak szubjektív reflexiók lehetnek. Az összegzést a leg¬
fontosabb prioritással kezdve megállapítható, hogy London a ciprusi pozíciók
fenntartását vitális jelentőségűnek tekinti, ez a szigettel kapcsolatos geostra¬
tégiai koncepcióinak talán legfontosabb mozgatórugója. Emiatt próbál meg
évtizedek óta semleges státuszt kialakítani, amely katonapolitikai döntéseit
is befolyásolja. Noha állandóan felmerülő gazdasági problémái (Kákai 2014)
ellenére kapacitásai lehetővé tennék, az Egyesült Királyság a szükségesnél na¬
gyobb szárazföldi és haditengerészeti erőket nem állomásoztat a szigeten, ezáltal
biztosítva a görög cipriótákkal és törökökkel kialakított törékeny, de pragma¬
tikus viszonyrendszer megőrzését. Utóbbiak miatt a szigeten kialakított brit
erők alapvetően funkcionális szerepet töltenek be, és olyan légi- és felderítői
funkciókat látnak el, amelyek az Egyesült Királyság mellett a NATO, tehát az