Oldal 101 [101]
A KONFLIKTUS GEOSTRATEGIAI ÖSSZETEVŐI: STRUKTURÁLIS TÉNYEZŐK 99
ság a 2010-es években visszaszorult, Nikosz Anasztasziadesz kormányai pedig
2013 elejétől két cikluson keresztül is lehetőséget kaptak az ország külpolitikai
irányvonalának finomhangolására. Ezek a külső és belső folyamatok átalakítot¬
ták a korábban reaktivitáson alapuló görög ciprióta külpolitikát, megnövelték
kezdeményezőkészségét és bővítették partnerségi viszonyait (Tziarras 2019).
A 2018-2022 között regnáló ciprusi külügyminiszter, Níkosz Hrisztodulídisz?
szerint ez a proaktívabb külpolitika három pilléren nyugszik. Az első a kelet¬
mediterrán térség, illetve a tágabb Közel-Kelet országaival kialakított aktívabb
szerepvállalásra törekszik: Görögországon, Izraelen és Egyiptomon túl a Perzsa¬
öböl menti államokkal is szívélyes kapcsolatokat kíván kialakítani. A második
pillér az uniós szerepvállalásra fókuszál, Ciprus érdekeinek védelmét aktív tag¬
sági részvétel révén kívánja elérni, az EU kelet-mediterrán stratégiáit Nicosia
igényeinek megfelelően akarja alakítani. A harmadik pillér az ENSZ BT állandó
tagjaira koncentrál, az amerikaiak, oroszok és britek mellett jó kapcsolatot
kíván kialakítani a franciákkal és kínaiakkal is (Christodoulides 2020).
Az ,ÉCTK" politikai struktúráinak vizsgálatakor szükséges röviden átte¬
kinteni az északi országrész szeparatista törekvéseinek legfontosabb állomásait.
Ennek kezdődátuma kétségkívül 1974, az ekkor bekövetkező török intervenció/
invázió után ugyanis egy évvel, 1975-ben alakult meg a , Török Ciprióta Szö¬
vetségi Állam?" Az újonnan alakult entitás még nem önálló, független állam¬
ként definiálta magát, hanem a létrehozandó ciprusi föderáció török tagjaként.
Ennek egyik eredménye, hogy az , Alkotmányozó Nemzetgyűlés" hosszas viták
után egy déli országrészhez hasonló, erős elnöki hatalommal rendelkező kor¬
mányzati struktúrát alakított ki (Dodd 1993). Ez az átmeneti rendszer 1983-ig
maradt érvényben, a közösség önrendelkezési jogának nemzetközi elutasítására
válaszul a török ciprióták ez év novemberében deklarältäk az „ECTK” függet¬
lenségét. Az 1984 júniusában elkészült, 1985 májusában pedig népszavazással
is megerősített alkotmány nagyvonalakban megegyezett a korábbi Szövetségi
Állam alaptörvényével, az új , köztársaság" unitárius állam maradt, immáron
parlamenti struktúrával, de továbbra is erős elnöki jogkörökkel. Az ,ÉCTK"
esetében a végrehajtói hatalmat az elnök a Minisztertanáccsal közösen gya¬
korolja, amelyben a miniszterek mellett megjelent a miniszterelnöki pozíciói
is. A miniszterelnök személyét az elnök nevezi ki, ugyanakkor a pozíció az
alkotmány értelmében a közvetlen választáson legtöbb mandátumot szerzett
párt jelöltjét illeti meg. A déli oldalon nem létező funkció ehelyütt egyértel¬
2 Véleményét azért különösen fontos kiemelni, mert a kézirat zárása után lezajlott 2023 febru¬
ári választáson Nikosz Hrisztodulídiszt választották meg a Ciprusi Köztársaság elnökének.