Page 40 [40]
38 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
ki válaszreakciókat. Ezen reagálások középpontjában a döntéshozók által meg¬
határozott szubjektív célkitűzések, az azok elérésére vonatkozó megvalósítási
alternatívák, a kiválasztott stratégiai orientációkat befolyásoló geopolitikai in¬
dikátorok, valamint belső és külső körülmények, illetve a stratégiai tervezés
folyamatát végigkísérő költség- és hasznosszámítások állnak (Holecz 2020; Jie¬
mian 2014; Kim & Raswant 2022; Mezö 2006). A geostrategia tehät különbözik
a geopolitikától, koncepciói azonban legalább részben a geopolitikai adottságok
és tényezők következményeként definiálódnak. Erről a kapcsolatról, illetve a
geostratégiai cselekvéseket befolyásoló geopolitikai indikátorokról a további¬
akban még részletesen szó lesz, előbb azonban fontos tisztázni a geostratégia
és külpolitika különbségeit is.
A geostratégia, a külpolitika és a stratégiai tervezés
kapcsolata
A szakirodalomban égető hiányként jelentkezik a geostratégia és a külpolitika
viszonyrendszerének tisztázása. A probléma jól érzékelhető Grygiel (2006, 22)
korábban már idézett definíciójában, amely szerint a , a geostratégia egy állam
külpolitikájának földrajzi irányait azonosítja". Noha a földrajzi és geopolitikai
kapcsolódásokat az előző alfejezetben idézett szerzők részletesen tárgyalják, a
külpolitika szerepkörének definiálása jobbára kimarad az elemzésekből. Ez pél¬
dául a politikatudományi háttérrel rendelkező olvasó számára némi értelmezési
zavart okozhat, hiszen a fenti idézetet látva nem egyértelmű, hogy miért van
szükség a geostratégia terminusra, ha az azzal kapcsolatos jelentéstartalmakat
egyébként a külpolitika orientáció kifejezés is leftedné. Szintén problematikus a
geostratégia és a külpolitika viszonyrendszerének kérdése, hiszen a külpolitika
változásai nem minden esetben rendelkeznek földrajzi determináltsággal, súly¬
pontjaik és irányaik például kormányváltások következtében - és a földrajztól
függetlenül - is módosulhatnak.
A kérdések megválaszolását ismételten érdemes a geostratégia fogalmának
bővülésével kezdeni: a külpolitikával kapcsolatos értelmezési nehézségeket
a geostratégia fókuszának expanziója okozza. Korábban kiemelésre került,
hogy a hadtudományi megközelítésben a földrajzi adottságok determinálták
az azokra adható katonapolitikai vagy hadászati stratégiák tulajdonságait. Noha
ezek a stratégiák közvetve befolyással bírtak a politika, azon belül a külpoli¬
tika világára (Holecz 2020), azonban a geostratégia katonai értelmezésén ezek
kívül estek, ezért viszonyrendszerük tisztázására különösebb ok nem volt. Ez