Page 39 [39]
A GEOSTRATÉGIA ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI 37
ezzel részben vitatkozva azt állítja, hogy bár a ,, [gJeostratégia egyesíti a straté¬
giai megfontolásokat a geopolitikaiakkal", utóbbival ellentétben geostratégia
»proaktiv”, tehát a geopolitikai kihívásokra adható gyakorlati és ténylegesen
megvalósítható válaszokat kutatja (Haas 2006, 9). Ugyanerre mutat rá Mező
(2006, 102-103) is, aki szerint , (al szembetűnő kölcsönös viszonyuk ellenére a
geopolitikát és a geostratégiát karakterük alapján egymástól világosan el kell kü¬
löníteni. A stratégia mindig tartalmaz egy cselekvési tervet", amely azonban , nem
tud érvényesülni a geopolitika keretei között feldolgozott tények nélkül". Ezeket az
összefüggéseket Brzezinski (1986) is azonosítja. Véleménye szerint a geopolitika
a földrajz politikára gyakorolt hatását tanulmányozza, a geostratégia pedig az
állam központi céljainak és az azok elérésére irányuló intézkedéseknek a föld¬
rajzi térben való implementációjára, illetve ezek térbeli különbségeire reflektál.
A geopolitika és a geostratégia kapcsolódásait és különbségeit Grygiel (2006)
átfogó elemzése is vizsgálja. Véleménye szerint a geopolitikát a földrajzi térben
megjelenő emberi tényező hívja életre, amely korszaktól és fejlettségi foktól
függően formálja a földrajzi helyek jelentőségét, felértékelve például az adott
időben szükséges nyersanyagokkal rendelkező területek fontosságát, vagy csök¬
kentve a hanyatló birodalmak felé vezető kereskedelmi útvonalak jelentőségét.
A geopolitika tehát , a tágan értelmezett technológia és a földrajz kölcsönhatá¬
sának eredménye, amely megváltoztatja és formálja a helyek gazdasági, politikai
és stratégiai jelentőségét" (Grygiel 2006, 22). A geostratégia ezzel szemben egy
állam nemzetközi erőfeszítéseinek földrajzi irányait vizsgálja, Grygiel megkö¬
zelítésében azokat a katonai és diplomáciai orientációkat, ahová a döntésho¬
zók véges számú külhatalmi kapacitásaikat összpontosítják (Uo., lásd például
Bernek 2018; Lechner & Gibarti 2021).
A geopolitika és a geostratégia között tehát a szakirodalom világos különb¬
séget tesz. Geopolitika alatt egy olyan humán tevékenység által életre hívott
földrajzi szignifikanciát ért, amely bizonyos területi egységek szerepét egy adott
korszak politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, ideológiai és kulturális
elvárásainak és viszonyrendszereinek megfelelően felértékeli vagy csökkenti.
Ezen tulajdonságok feltárásával a geopolitikai vizsgálódások és elemzések"
foglalkoznak, feladatuk azonban passzív, hiszen céljuk a geopolitikai szempont¬
ból számottevő földrajzi egységek és indikátorok azonosítása, a konfliktusokat
okozó törésvonalak feltárása, a geopolitikai jelentőség változásainak detektálása.
Ezekre az adottságokra tehát nem a geopolitika, hanem a geostratégia dolgoz
*° Magyar nyelven lásd például: Császár et al. 2022; Deák 2014, 2019, 2022; Egeresi 2017; Lechner
2020a; Tarrósy 2019, 2022; Vörös 2022.