Page 382 [382]
képességei rendben voltak. A betegség terminális szakaszában változik a mentális
státusz, gyakran vannak delíriumban, de egy-egy beteget hónapokig kísértek és
kérdeztek. Általában elmondható, hogy ezek az élmények nagyon valóságosak. Az
átélők számára ezek igazi események, amelyeknek mélyre ható hatásuk van, nem
mennek feledésbe. Leginkább az álomhoz viszonyíthatók, de az álomnál sokkal
reálisabbak, és úgy álomban, mint éber állapotban jelentkezhetnek.
Az átélők 9096-a megnyugtatónak és jelentősnek érzi az élményt, és mélyre ható
felüdülést jelent aszámára. Olyan emberekkel találkoznak , álmaikban; akiket szeret¬
tek, akikkel szorosan összekapcsolódott az életük, és akik már meghaltak. Ezeknek
a találkozásoknak a témája a megbocsátás, a kiengesztelődés, a megbékélés. Egy
tanulmányban azt vizsgálták, hogy a haldoklásban lehet-e poszttraumatikus gyó¬
gyító folyamatot látni, vannak-e ezeknek a találkozásoknak pozitív pszichés hatásai.
Kerr úgy találta, hogy az átélők belátóbbak lesznek, és mélyebb értelmet ismernek
fel életük eseményei mögött. Ez azt jelenti, hogy a haldoklással járó testi leépülés
mellett spirituális gazdagodás történik. A lelki élmények megváltoztatják a haldokló
felfogását és érzéseit, és határozottan csökkentik a halálfélelmet, új meggyőződésekre
juttatnak. Kerr véleménye szerint a legfontosabb érzés azonban az egységbe való
visszatérés érzése. Az idő elveszti szerepét, rég elhalt szülők jelenlétét és szeretetét
lehet megtapasztalni, megújul az összetartozás. Így a haldoklónak megváltozik az
,életlátása": a halált is másképp látja. Megváltozik az észlelés, az érzékelés is — a
kísérőknek tisztelettel és alázattal kell ehhez viszonyulniuk, hogy az egyébként is
elszigetelődő haldokló ne érezze magát ,kitaszitottnak”. A meghaläs ugyanis nem is
elsősorban fizikai történés, hanem alapvető áttörés: a szubjektív tapasztalás szintjén
valami egészen mélyre ható változás történik — és ezt tudomásul kell venni. Kerr
meggyőződése, hogy nem tanácsos a haldoklási folyamatot kábító gyógyszerekkel
befolyásolni és ezzel akadályozni a meghalási folyamat átélését. Meg kell erősíteni
a haldoklót, hogy egészen természetes, hogy ezt éli át, másokkal is ez történik. És
alkalmat kell adni arra, hogy beszélhessen a haldokló az átéltekről.
Kerr megfigyelései szerint ezek az élmények a halál előtt körülbelül két héttel jönnek,
de már előtte néhány hónappal változik a látásmód, az emberi kapcsolatok válnak a be¬
szélgetések témáivá. Az érintettek több mint harmada utazásról álmodik, készül valami¬
re, ami beteljesülést hoz. Gyakran érzik egy lelki vezető jelenlétét, aki megnyugtatóan,
vigasztalóan hat. A haldoklók 7096-a találkozik olyan már elhunyt ismerőssel, akihez
szoros szeretetkötelék fűzte — sosem olyannal, aki kárt okozott neki, vagy csak feltétele¬
sen szerette. Még olyan háziállatok is megjelenhetnek, amelyekhez a múltban szorosan
kötődött az érintett. Minél közelebb kerül a halál pillanata, annál gyakoribbak ezek az
álmok, és ezek nagy vigasztaló erővel bírnak. Érdekes, hogy vallásos témák nagyon
ritkán jelentkeznek, pedig a szeretet és a megbocsátás ezekben fontos szerepet játszik.