a domináns kultúrával, ellenkultúra? jön létre, amely szétfeszítheti a szervezeti ke¬
reteket, ez pedig a fragmentäciés megközelítést teszi relevánssá. Ezen a háttéren
a kultúraváltás a szubkultúrák és interperszonális kapcsolatok átrendeződéseként
határozható meg." Ebben a paradigmában a kultúraváltás nem tervezhető és nem
irányítható a vezetők által, a külső körülmények hatása dominál, míg az integrációs
modellben a kultúraváltás kognitív szinten történő változás, amelyet a szervezet ve¬
zetői irányítanak. A szervezeti tudás megkérdőjelezése indíthatja el a kultúraváltást
egy vallásos közösség életében is.
A szakirodalom az üzleti környezetre vonatkozóan több esetben is szükségszerűnek
tartja a kultúraváltást. A Sathe"! által felsorolt feltételek közül némelyik érvényes
lehet vallási kultúraváltás esetén is: erkölcsi problémák a szervezetben, változás a
szervezet küldetésében, masszív változás a környezetben, szervezeti fúzió, szerve¬
zeti növekedés.
A folyamat értelmezéséhez szükséges megérteni a kultúraváltás természetét.
Ahogy a szervezeti kultúra meghatározásában láttuk, a kultúraváltásnál is több
modell létezik a szakirodalomban.
Schein kultúramodelljéből kiindulva kultúraváltás csak akkor következhet be,
ha a kultúra harmadik, láthatatlan, legbensőbb rétegében, az előfeltételezések és
hiedelmek szintjén is elmozdulás történik. ? Heidrich szerint a kultúraváltás , olyan
tervezett, átfogó és alapvető változásfajta, mely jól elkülöníthető a spontán kialakuló
kultúrán belüli folyamatoktól és azoktól a tudatos törekvésektől, melyek a létező
kultúrát kívánják fenntartani"? Trice és Beyer a kultúraváltás három fajtáját külön¬
böztetik meg: forradalmi és átfogó; részleges, amely csak egy szubkultúrát vagy egy
szervezeti egységet érint; fokozatos, lassú és átfogó, amely a szervezet egészét érinti."
A kultúraváltás generálása és lefolyása szempontjából figyelemre méltó Bridges?
átmenet- vagy átalakuláselmélete. Az alaptétele szerint a változás (change) helyzeti
körülményekre épülő jelenség, míg az az átmenet (transition) lelki és pszichológiai
2 BAKACSI 2006, 234. 0.
30 MEYERSON—MARTIN 1987.
31 SATHE 1985.
32 SCHEIN 2017, 24. 0.
33 HEIDRICH 2017.
34 Uo.
35 BRIDGES 2009.