Oldal 261 [261]
mészetes templomlátogatás gyakorlatát." Egyháztörténetet, biblikumot, dogmatikát,
egyházismeretet egyaránt lehet az istentisztelet elemeit megismertetve tanítani.
Azonban nemcsak a konfirmáció, de a hitoktatás és a gyülekezetpedagógia minden
formája lehetőséget ad arra, hogy az istentisztelet elemein, felépítésén, dramatur¬
giáján, helyén és szereplőin keresztül tanítsunk hitünk ismereteiből, és motiváljunk
az imádkozó életre.
Az istentisztelet minden egyes eleme az istenkapcsolatról tanít, és arra mozgósít.
A liturgia dramaturgiäja maga a keresztény életút titka és példája a teremtésből a
megváltáson át a végső célig.
A liturgiadidaktika másik nagy segédeszköze a templom épülete, amely önmagá¬
ban prédikálhat, taníthat, hitre, istenkapcsolatra segíthet.? Jelen keretek közt ennek
a témának most nem adhatunk helyet.
Így hangzik a liturgia fordulópontján a felhívás. A cél nem az, hogy elzavarja az egy¬
ház az érdeklődőket. Ellenkezőleg, a cél az, hogy minél többen megismerjék a hit
titkaiból a megismerhetőt, és vágyjanak a minél nagyobb tudásra és tapasztalatra,
mitis jelent testközelben (az úrvacsorában ez szó szoros értelmében így van), Isten
közelségében lenni. Az egyház szándéka az, hogy minél több megformált életű és
kipróbált hitű ember járja az örökkévalóságba vezető zarándokutat. Isten vándorló
népének szíve szándéka pedig az, hogy a tanítványok valóban tanítványként éljenek.
Eljutva a gyermeteg hitből a második naivitásba, azaz a gyermeki hitbe."
HAFENSCHER Károly: Tanítói alkalmak, bibliaórák az istentiszteletről. In: Galambos Ádám
(szerk.): Áldás. Evangélikus gyülekezeti munkaprogramok 2019/2020. MEE Gyülekezeti
és Missziói Osztály — Luther Kiadó, Budapest, 2019. 61—80. o.
HAFENSCHER Károly: Mikor fejeződik be a konfirmáció? In: Megerősítés. A konfirmációi
oktatás gyakorlati kézikönyve. MEE Gyülekezeti és Missziói Osztály — Luther Kiadó,
Budapest, 2023. 29—40. o.
5 Hasonló témát érint HAFENSCHER 2023, 32—33. 0.
° V6. RASCHZOK 2001, 67—70. 0.
10 NYÍRI 1975, 185—187. O.