Page 242 [242]
Keywords: communication / accessibility / inclusion / sign language production / com¬
petence / visible gospel / mission purpose
Lőrincze Lajos nyelvész szerint a nyelv legfontosabb rendeltetése az, hogy az em¬
ber gondolatait és érzéseit pontosan közölje és közvetítse, mégpedig minél több
embertárs számára.? A nyelv ugyanis csak akkor él igazán, ha az emberek között
képes kapcsolatot létesíteni, és az általa kialakított viszonyt őrzi és ápolja. Az Új¬
szövetség jelnyelvi megjelenítése ezt a határozott célt szolgálja. A jelen tanulmány
címe éppen ezért nem egy talányos nyelvi játékra utal, de nem is azt tükrözi, hogy
a máig napvilágot látott Újszövetség-fordítások? után most már esedékes lenne az
Újszövetség szövegét valamely, a korszerű technikára jellemző kódnyelvre vagy
valamilyen programozási nyelvre átültetni. A jelnyelvi bibliafordítás feladata ennek
wee
éppen az ellenkezőjét kívánja: valójában dekódolni szándékozza az Újszövetséget,
más szóval szeretné olyanok számára is maradéktalanul hozzáférhetővé tenni azt,
akiknek az Újszövetség szövegének mint irodalmi egységnek a hallgatása, teológiai
tartalmának a , meghallása" és annak a hallgatás útján való megértése fonetikai
és akusztikai akadályok miatt csak igen korlátozott mértékben vagy egyáltalán
nem lehetséges."
? LŐRINCZE 1968, 116. o.
5 A Német Bibliatársulat 2024. március 25-i közlése szerint a teljes Biblia 743 nyelven olvasható. Az
Ószövetségtől függetlenül csak az Újszövetséget eddig 1682 nyelvre fordították le, legalább egy bibliai
könyv pedig ma a világ 3686 nyelvén elérhető. A különböző bibliatársulatok jelenleg 7396 önálló nyelvvel
számolnak világviszonylatban; ebbe a számba 245, a hallásukban korlátozottak által használt jelnyelv
tartozik. Az adatok azt mutatják, hogy közel 4000 olyan nyelv létezik még a világon, amelyen mindeddig
egyetlen bibliai könyv sem vált hozzáférhetővé. Forrás: https://www.die-bibel.de/zahlen-und-fakten.
(Megtekintés: 2024. június 19.)
* „A Magyar Bibliatársulat felvállalt feladata, hogy mindenkihez eljusson a Biblia azon a nyelven,
amelyet megért, abban a formátumban, amelyet használni tud, és olyan áron, amelyet mindenki meg¬
engedhet magának. Ebből a lehetőségből eddig a született siketek ki voltak rekesztve, hiszen számukra
az olvasott szöveg sokszor csak nehézségekkel érthető. Valódi anyanyelvük a jelbeszéd. A siketek között
sokaknak gondot jelent az írott szöveg értelmezése, számukra a legteljesebb megértést anyanyelvük,
a jelnyelv biztosítja. Az írott szövegek olyan hangokat rögzítenek, melyeket a hallássérültek többsége
nem hallott, és szövegkörnyezetben sem tudja ezeket használni. Azt mondhatjuk, hogy ez nem az ő
anyanyelvük, tehát egy második nyelvet kellene használniuk ahhoz, hogy megérthessék az üzenetet.
2009. november 9-én a Magyar Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a magyar jelnyelvről és a magyar
jelnyelv védelméről szóló törvényt. A törvényben kimondják, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség.
A törvény a magyar jelnyelv elismerésével megteremti annak a szemléletváltásnak az alapjait, aminek
eredményeként a hallássérültek közösségéről a jövőben nemcsak fogyatékos személyekként, hanem
egy nyelvi kisebbség tagjaiként gondolkodhatunk"? (TELEPÓCZKI 2015)
„A siketek a legnagyobb nyelvi kisebbség minden országban, Magyarországon például 30-40 ezer
embernek lehet elsődleges kommunikációs formája az anyanyelvi jelnyelv. s Amióta elismertük nyelvi