A mentorok azért vesznek részt a szakmai továbbképzésben
[azért tanulnak], hogy segítséget kapjanak mentori repertoár¬
juk (ismereteik és stratégiák) fejlesztéséhez, amelyekkel tá¬
mogathatják a kezdő tanárokat gyakorlataik fejlesztésében.
A mentor felkészítése a mentoráltakkal való találkozása előtt
zajlik és a mentor gyakorlatán keresztül folytatódik."
A mentorálás napjainkban szinte minden oktatási rendszerben elfogadott peda¬
gógusképzési eljárásnak számít. Jelentősége az elmúlt évtizedekben folyamatosan
növekedett, mivel a tanárképzéssel szemben mind erősebben megfogalmazott igény
a képzés gyakorlatközpontúvá tétele. Ezzel egyidejűleg egyre kiterjedtebbé válik a
mentorok feladatköre: már nem csak pedagógushallgatókat és gyakornokokat tá¬
mogatnak szakmai fejlődésükben, számos intézményben segítik a pályára hosszabb
kihagyás után visszatérő vagy fejlődésükben elakadással küzdő kollégákat, illetve
egyes helyeken a pedagógusok tanulásának szakértőiként fontos szerepet töltenek
be a nevelőtestület és az egyes kollégák tanulásának tervezésében.
Hazánkban a közoktatási mentorálás és a mentorképzés nagyjából másfél év¬
tizedes múltra tekint vissza, és az említett trendek nálunk is megfigyelhetők. Az
Evangélikus Hittudományi Egyetem a korszerű igényeket felismerve 2021-ben in¬
dította el mentorképzését, és idén már a harmadik évfolyam mentorhallgatói fogják
befejezni tanulmányaikat ezen a szakirányon.
Jelen tanulmányban a mentorálás nemzetközi és hazai trendjeit és modelljeit
veszem számba, valamint a mentorok tanulásának sajátosságait és a hazai mentor¬
képzés jellemzőit mutatom be vázlatosan.?
A 20. század végének, a 21. század elejének posztmodern információs társadalmaiban
mind fontosabbá vált a tudás és a tanulás, ezért folyamatosan erősödni kezdtek az
iskola, az iskolarendszer és a pedagógusok társadalmi szerepét hangsúlyozó politikai
1 WoOoD-STANULIS 2009, 7. 0.
? A tanulmány 2020-ban folytatott doktori kutatásaimon és az ezek alapján készült disszertációmon
alapul (lásd NAGY 2020).