aránya nő, a , nem vallásosaké" pedig mintha csökkenne." A fiatalok spiritualitá¬
sának , elvallástalanodása" vagy ,egyháztalanodása" az akadémiai teológiai képzés
bemenetére is hatással van, amint arra Pángyánszky Ágnes is utal."
Az ifjúságteológia német nyelvterületen legalább háromféle megközelítést takarhat."
Az első, a teológia a fiataloktól ( Iheologie von Jugendlichen) arra utal, hogy teret
kell engednünk a hagyományos hitoktatásban a fiatalok saját témáinak, kérdésfelte¬
véseinek, véleményeinek Istennel kapcsolatban. Fontos, hogy szabadon kifejezhessék
érzéseiket és gondolataikat Istenről, és a hitoktató elsődleges feladata, hogy ezt a
folyamatot facilitálja, mederben tartsa. A második értelme ennek a kifejezésnek a
teolögia a fiatalokert (Theologie für Jugendliche), amely inkäbb arra koncenträl, hogy
a fiataloktól érkező impulzusok és a keresztyén teológiai hagyomány (a Szentírás
magyarázata és a hitvallásosság) között párbeszédet kezdeményezzen, hidat képez¬
zen, és a fiatalok kérdéseire a Biblia és az egyházi tradíció gazdag kincsestárában
találjon válaszokat. A harmadik értelem a teológia a fiatalokkal (Theologie mit
Jugendlichen), amely részben az előző két megközelítést kívánja ötvözni. Amikor
fiatalokkal teologizálunk, partneri kommunikációra törekszünk, a beszélgetés so¬
rán nem teszünk különbséget felnőtt és serdülő, teológiai szakértő és laikus között,
mindenkinek a megnyilvánulása egyenlő értékű, nincs senkinél ott a , bölcsek köve"
nincsenek végleges és megkérdőjelezhetetlen válaszok.
Ezen a ponton érdemes elgondolkodnunk, hogy a fenti három megközelítés közül
vajon melyik kelti a legnagyobb megütközést az olvasóban, illetve melyiket tartja
leginkább elfogadhatónak, vagy melyikkel tud leginkább azonosulni.
A következőkben olyan, az ifjúságteológia szempontjából átgondolandó ténye¬
zőkről szeretnék említést tenni, amelyekkel számolnunk kell a fenti három modell
mindegyikének esetében.