Page 149 [149]
még említésre kerülő Valentin Perack (1619-1681)? a heber nyelvet is elö kivänta
adni: ,...de a scholarchák azon felakadtak; kár avval, mondák, a tanulókat fárasz¬
tani s e miatt mást elmulasztani, a selmeci iskola nem egyetem"? A héber—magyar
nyelvrokonság motiváló ereje a német—szlovák Selmecbányán nyilvánvalóan nem
játszott túl nagy szerepet.
Ha hiányzik is a héber az iskolai órarendekből, valamelyes nyelvi stúdiumokat
mégis feltételeznünk kell, mert látni, hogy a külföldi peregrinációra induló és a né¬
met egyetemeken a bibliai exegézist hallgató diákok nem teljesen felkészületlenül
hagyták el hazájukat. Mivel rendelkezésre álltak ebben a tárgyban is iskolázott ta¬
nárok (mint a már említett Perack, aki kész is lett volna ezt az órarendbe illeszteni),
vagy szinte bárki, aki több év tanulás után magiszteri fokozattal tért haza külföldről,
valószínűnek látszik, hogy az érdeklődő diákok magánórákat vettek, és így pallé¬
rozták magukat egyetemi tanulmányaik küszöbén. A legtöbb esetben azonosítható
is, hogy a wittenbergi egyetemen kitűnő magyarországi hebraistákat ki vezette be
még odahaza a szent nyelv alapjaiba, mert mindegyikük környezetében feltűnik
egy potenciális magántanár. A fizetős magánóra (privatissimum) pedig ekkoriban
hozzátartozott mind a középfokú, mind a felsőfokú oktatás mindennapjaihoz, és
komoly mértékben járult hozzá akár az ünnepelt professzorok jövedelméhez is.
Említettem, hogy a 17. századi Európában főként Hollandiában, illetve Magyar¬
országon főleg református közegben tartották nagy becsben a héber nyelvtanulást.
Az evangélikus diákokat vonzó német egyetemek között elsősorban Wittenbergben
találunk hasonló adatokat. Magyarországi diákok héber nyelvű üdvözlőverseit vizs¬
gálva itt két korszak rajzolódik ki: az 1600 körüli évek és az 1649-et követő időszak."
A korábbit most - az evangélikus oktatást vizsgálva — figyelmen kívül hagyhatjuk,
hiszen ezek a versek Wittenbergben tanuló református diákok közegében születtek."
A század közepén viszont olyan személyeket találunk a wittenbergi üdvözlőversek
szerzői és címzettjei között, akik az egyik fénykorát élő hazai evangélikus oktatás
iskoláiban pallérozódtak, ám héberül, mint említettem, valószínűleg csak magán¬
úton tanulhattak meg. Olyan személyek szerepelnek a szerzői névsorban, mint Hiob
8 ELEM II/3: 438; RMSZ I: 617.
° BREZNYIK 1883, 2: 94. 0.
10 JUHÄSZ 2021a, 95-99. 0.; ZSENGELLER 2.0234, 13—14. 0.; 2023b, 34. 0.
0 JUHASZ 20214, 111-117. 0.; 2023, 75-76. 0.